Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 3. (Budapest, 1949 )

Ybl Ervin: A Szépművészeti Múzeum Dürer-metszetanyagának gyarapodása

a másik vízjegy nélkül. Meder a 263. sz. vízjegyet csak a korábbi, rozsdafolt-mentes levonatok c. csoportjánál állapítja meg. Eszerint van rozsdafoltos levonat nagy városkapu vízjeggyel és vízjegy nélkül is. Mária a majommal (B. 42. M. 30. 1.). Egyik kései, szürke, hideg levonatunk papirján hiányzik a merítő szita (drótháló) kockás, vízjegyszerű nyoma, de egy érdekes, cartouchszerű címernek (sás?) alsó töredékét vehetjük észre. (1. ábra.) A hat tagból álló szent család, (B. 43 III., M. 44. III. c.) Dürer utolsó hidegtűmetszetének ezen a kopott levonatán mindazokat a fogyatkozásokat fokozott mértékben megtaláljuk, amelyeket Meder a III. c. csoportnál jnegfigyelt. A tájék az alakok mögött egészen eltűnt. Viszont a papíron nem 268-as számú, nagy városkapu, vagy a kereszt-vízjegy (142) látható, hanem a 230-as kétfejű sas 2

/

3-a jobb oldalán a H, pajzsán a K betűvel. A féltékenység, vagy Herkules, (B. 73, M. 63 II b.), Gyűjteményünk szép levonatának papírján nem a Meder által jelzett 158-as, hanem a 159-es kancsócska a vízjegy. .4 Wilibald Pirkheimert ábrázoló rézmetszet (B. 106. M. 103. II. egyik szürke, bágyadt levonatán medve látható vízjegyként. (2. áhra.) Sem Briquet, sem Meder katalógusában nem találkozunk ezzel a vízjeggyel, bár egész sorozatát közlik a medvevízjegyeknek. Fametszetek: Krisztus megostorozása. (Nagy Passió B. 8, M. 117. II.) Az 1511-ből származó szövegkiadás levonata papírján nem a virág a háromszögön (127), hanem a torony a koronával és virággal (259) látható vízjegyként. Krisztus a pokol tornácában (Kis Passió, B. 41. M. 150. I.). Meder szerint a szöveg előtt készült levonatokon nincs vízjegy, a mi levonatunkon viszont a 70. sz. ökörfej felső virágos nyúlványát találjuk a két betű töredékével. Krisztus Emmausban (Kis Passió, B. 48, M. 157. I. b). Levonatunkon nem a Meder által jelzett 62, hanem a 70 számú vízjegy felső nyúlványát láthatjuk. Az apokalyptikus lovasok (B. 64, M. 167. IV). Az 1511-ből származó latin kiadás levonata papírján itt nem a virág a háromszögön (127), hanem a torony a koronával és a virággal (259) állapítható meg. A Nagy és a Kis Passiónál, valamint az Apokalypsisnél most jelzett 4 eltérés a vízjegy tekintetében különben megegyezik Meder katalógusának e sorozatokra vonatkozó általános megjegyzéseivel (120., 129. és 152. 1.). Mária látogatása (Mária élete, B. 84, M. 196. III. g). A későbbi, szövegnélküli kiadások g. csoportjába tartozó levonatunk papírján a vízjegy pajzsa különbözik a Meder által közölt címer pajzsától (246), noha ebbe a családba tartozik (3. ábra). Felül a pajzs a közepén nem horpad be, hanem ellenkezőleg kidudorodik, oldalain pedig alul kidomborodik. A B betűs vízjegyet a címerpajzstól távol levonatunkon is megtaláljuk. A nikodémiai 11 ezer vértanú (B. 117, M. 218. c). Levonatunk papírosán a vízjegy augsburgi kelyhe nem a címerrel (181), mint Meder állítja, hanem címer nélkül (180) látható. Az északi félgömb állatövét (Imagines coeli septemtrionalis, B. 151, M. 260) ábrázoló, a XVI. század derekáról származható, monogramm-nélküli levonaton nem a 127. vízjegyet találjuk, mint Meder állítja, hanem Nürnberg címerét teljes egészében (204). Ezen a levonaton a Virgo feje, a Caput Medusae és a Sagittarius körcikk szélei nincsenek fekete-fehér fokokra tagolva, mint a korábbiakon. A Rhinozeros (B. 136, M. 273). Egyik levonatunk talán a Meder által jelzett 4. kiadásból, 1513-ból való. Vízjegye eddig ismeretlen : egy szögletes, oldalain behor-