Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 3. (Budapest, 1949 )

Aggházy Mária: Ornamentális mintalapok a Szépművészeti Múzeumban

padt pajzson egyfejű sas, fölötte nyitott korona kiemelkedő tarajjal (4. ábra). Hozzá hasonló kétfejű sasok Briquet-nél.

4 Szövött, dekoratív céltábla (csomó) szívformájú pajzzsal (B. 140, M. 274d). Itt a monogrammos état új esetét állapíthatjuk meg. Levonatunk széle alul és jobbról hiányos, vízjegye augsburgi kis címer M és A betűkkel (179). Ugyanez fehér célponttal (B. 142, M. 276. c). A c. csoportba tartozó levonatunk papírján nem a Meder által jelzett augsburgi címer (179), hanem a koronás kétfejű sas (218) vehető ki. A fáklyatánc (B. app. 38, M. 250. f). Az f. csoportba tartozó levonatunk papírján a Meder által jelzett harsona (133) mellett nem két kör, hanem két, nem teljes határozottsággal kivehető betű, talán G és H szerepel. Még egy fametszet-kópiáról kell megemlékeznünk. Az utolsó vacsora (B. 53, M. 184. kópia). Levonatunkon a Medertől jelzett a. és b. eset egyes jellemvonásaival találkozunk : Dürer monogrammja, baloldalon alul a fekete vonalkeret szakadása és a kétfejű sasos vízjegy (229), de az I és a H betűk nélkül. Megjegyezzük, hogy a teljes Kis-Passió fametszet-sorozatból, mint Meder is megjegyzi könyvének 130. lapján, 1612 után is jelent meg néhány újabb kiadás, viszont az egyes ábrázolások leírásánál nem mindig tételez föl ilyen újabb kiadású levonatokat. Dürer metszeteire vonatkozó kutatások mindig új adatokat eredményeznek. Ybl Ervin. ORNAMENTÁLIS MINTALAPOK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Szépművészeti Múzeum metszetanyagából mutatunk be az alábbiakban a XVI. század elejéről való 9 ornamentális rézmetszetet és 1 fametszetet. Velük kapcsolatban két problémakör vár tisztázásra : először származásuk kérdése, másodszor meghatározásuk, elhelyezésük az eddig ismeretes hasonló emlékek sorában. A korlátozott kutatási lehetőségek miatt még egyik kérdés sem teljesen tisztázott, mégis érdekes adatokkal járulnak hozzá az ornamentális motivumvándorlás és a velencei grafikus művészek egymáshoz való viszonyának ismeretéhez. Bemutatandó metszeteink, még 18 más metszettel és 69 hasonló tárgyú rajzzal együtt (ezeknek meghatározása és tárgyalása további folytatólagos cikk feladata), a Fővárosi Könyvtár ú. n. Zichy-kodexéből

1 kerültek letétként a Szépművészeti Múzeumba. Ez a kódex egy velencei XV. század végén és a XVI. század első felében keletkezett kéziratos könyv. Tartalma részben egy építészeti traktatus és az azt kísérő építészeti rajzok, részben ú. n. florilegium, versgyűjtemény a korabeli költészet anyagából. Harmadrészben az üresen maradt oldalakon az előbbi kettőtől függetlenül, azok után belekerült ornamentális tanulmányrajzok. Az első rész szerzője az első lap jegyzetéből következtetve Angelo Cortino volt. A jegyzet tanúsága szerint 1462—1536 között élt. A velencei köztársaság vízszabályozó hivatalának rajzolója volt. Az ő írásával készült építészeti traktatus mellett szereplő rajzok 4 Briquet, C. M.: Les filigranes I. Paris, 1907. 252—254, 265, 304—309, 1452, 1457, 1459 stb. 1 Irodalma : Henszlmann L: I. Mátyás király állítólagos építőmesterének kézirati munkája az építészetről. Archeológiai Közlemények. 2. 1861. 165—173.1. —Zambra, L.: II codice Zichy della Biblioteca Comunale di Budapest. (Contributio alio studio délia lirica italiana del 400.) La Bibliofilia. XVI. No. 1. — Zambra, A.: A Fővárosi Könyvtár Zichy-kódexe. Budapest, 1914.