Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 1. (Budapest, 1947)

IN MEMORIAM - G. (Genthon István): Hoffmann Edith

keny darabokkal szaporodtak. Az ő vezetése idején került a múzeumba a IV. századi többalakos görög síremlék és a velanidezzai férfitorzó, Lorenzo Costa Szent családja, a Botticelli közvetlen környezetéből származó Keresztelő Szent János, Palma Vecchio Madonnája szentekkel, Gaudenzio Ferrari Krisztus siratása című egyik főműve s a lombard festészet egyik gyöngyszeme, Piazza da Lodi Madonnája. Talán a legnagyobb remekmű, melynek a múzeumba való költöztetése Petrovics érdeme, Greco Magdolnája. Az északi mesterek sorát Colijn de Coter Kesergő Magdolnájával, Altdorfer Kálváriájával, Van Dyck Szent János evangélistájával és Pieter de Hoocli Levelet olvasó nőjével növelte. Szoborgyüjteményünk az ö éles szemének és agilitásának köszönheti Riemenschneider és Sansovino Madonnáját, Luca della Robbia Hitetlen Tamását. Indokolt szeretettel foglalkozott az újabb francia művészettel. Delacroix Marokkói és lova, Corot Coubroni emlék, Manet Baudelaire kedvese, Cézanne Buffet, Puvis de Cha

vannes Magdolna című vásznát ő vásárolta. Mind olyan művek, melyek hézagot pótolnak. Hasonlóképen ő szerezte meg Despiau Női fej című bronzszobrát és Majovszky Pál gyűjteményét a francia rajzművészet kiváló ízléssel összeválogatott dús sorozatát. Ily irányú fáradozásait a francia állam a becsületrenddel honorálta. Külföldi műtárgyak ötletszerűen bukkanak fel a magyar műpiacon s nem teszik lehetővé rendszeres vásárlási programm kialakítását. Más a helyzet a magyar festészet és szobrászat emlékeivel kapcsolatban. E téren Petrovics gondos mérlegeléssel, tervszerűen járhatott el. A podolini Szent Katalinban a XV. század, az egervári figurákban a XVIII. század faplasztikájának igen jelentékeny emlékeit szerezte meg. Mányoky Ádám II. Rákóczi Ferencé, Székely Bertalan Pfeffernéje, Munkácsy legszebb Virágcsendélete, Szinyei Merse Pál főműveinek egész sora (Szerelmespár, Hinta, Lila arckép, Pacsirta), Hollósy Tengerihántása, Ferenczy Károly Nyár című vászna Petrovics főigazgatóságának idejéhez fűződik. Nagy szerepet vállalt művészeti életünk irányításában is. Az Új Magyar Képtár és a modern szoborgyüjtemény felállításán kívül sok emlékezetes kiállítást rendezett. Szeretetreméltó lénye és hatalmas agilitása révén a múzeum és a művészet ügye Magyarországon az első ügyek egyike lett. Irodalmi munkássága leginkább a magyar művészet utolsó százötven évéhez kapcsolódik. Altdorfer Kálváriájáról írt nagyobb tanulmányán kívül (Jahrbuch der Preussischen Kunstsammlungen, 1923) a következő munkái jelentek meg önállóan: Ferenczy Károlyról (1922), Újakról és régiekről (1923), Ferenczy Károly (1930), Charles Ferenczy (1930), Jegyzetek művészetünk történetéhez a XIX. század első felében (1933), Székely Bertalan jellemrajzához (1936), Samtida konst in Ungarn (Malmö, 1934), Magyar mesterművek (1936), Mattyasovszky Zsolnay László (1936), Élet és művészet (1937), Vaszary (Kárpáti Auréllal, 1941), Szinyei Merse Pál (1941), Rippl-Rónai (1942), Ferenczy (1943). Megindította a Szépművészeti Múzeum Évkönyveinek pompás sorozatát, mely ma már a X. kötetnél tart. A múzeum a főigazgató ragyogó mintaképét vesztette el benne, művészeti életünk pedig azt a férfiút, ki finom ízlésével, óriási munkabírásával, bátor és hajlíthatatlan magatartásával bármely „nagy nemzedéknek" díszére válhatott volna. HOFFMANN EDITH 1945 április 6-án megrendítő csapás érte a Szépművészeti Múzeumot s vele együtt a magyar tudományos életet, Hoffmann Edith dr. közlekedési baleset áldozatául esett. Hoffmann Edith 1888-ban, Brassóban született. Műtörténeti tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1910-ben doktori oklevelet szerzett. 1913-ban a Szépművészeti Múzeum tisztviselője lett s mint a grafikai osztály igazgatóját, harminckétévi ernyedetlen munkálkodás után ragadta el a halál. Rendkívüli jelentőségű az a munka, melyet a múzeum grafikai gyűjteményében végzett. A rajzok és metszetek százainak és ezreinek mesterét határozta meg évtizedek folyamán. Váltakozó, érdekes és ötletes kiállítások kapcsán mutatta be a múzeum idevágó anyagát s oroszlánrésze van abban,