Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 1. (Budapest, 1947)

IN MEMORIAM - G. (Genthon István): Hoffmann Edith

hogy Magyarországon a szép rajzok kedvelői és gyűjtői az utóbbi években megsokasodtak. Irodalmi munkássága két nagy csoportra osztható. Kutatásainak időbelileg első felében az illuminait kéziratok foglalkoztatták, különös tekintettel a Magyarországgal kapcsolatos emlékekre. Mátyás király budai könyvtára maradványainak a készülés helye szerinti szétválasztása éppúgy elévülhetetlen érdemei közé tartozik, mint Nagy Lajos oxfordi Aristotelesének felfedezése. A kódex-kutatást hazánkban a könyvészeti leírás szintjéről ő emelte át a műtörténeti kutatás régióiba. Lankadatlan energiáját élete későbbi szakában a múzeumi rajzgyűjtemény emlékeinek meghatározására fordította, idevágó tanulmányaival külföldön is rendkívüli tekintélyre tett szert. Sokat foglalkozott a magyar középkori táblaképfestészetnek a metszetekhez fűződő kapcsolataival. Utolsó éveiben megírta Szinyei Merse Pál életrajzát, melyhez, nagy gonddal, teljes oeuvre-katalógust szerkesztett. Fontosabb önállóan megjelent művei: A sienai és firenzei művészet a XIV. században (1910); Az Iparművészeti Múzeum brüsszeli kárpitja (1915); Cseh miniatúrák a Szépművészeti Múzeumban (1918); A Colombe-műhely egy ismeretlen imakönyve a Magy. Tud. Akadémiában (1920); Barabás Miklós (1923); Középkori könyvkultúránk néhány fontos emlékéről (1925); Der künstlerische Schmuck der Corvin-Codices (1926); Henrik csukárdi plébános miniátor (1927); Bibliotheca Corvina (Fraknói Vilmossal, Fógel Józseffel és Gulyás Pállal, olaszul is, 1927); A Nemzeti Múzeum Széchényikönyvtárának illuminait kéziratai (1928); Régi magyar bibliofilek (1929); Jegyzetek a régi magyar táblaképfestészethez (1937); Pozsony a középkorban (németül is, 1938); Szinyei Merse Pál (1943). A múzeumi rajzgyüjteményt illető alapvető és dúsan illusztrált tanulmányai a Szépművészeti Múzeum évkönyvetek IV., V., VI., VIL, VIII. és X. kötetében láttak napvilágot. Kéziratban maradt a régi rajzgyűjtemény kritikai katalógusa és Barabás Miklósról készült átdolgozott, nagyobb terjedelmű monográfiája; mindkettőt a múzeum készül kiadni. A magyar műtörténet egyik legeredményesebb kutatóját vesztette el benne, a Szépművészeti Múzeum pedig grafikai osztályának európai látókörű, tudós vezetőjét, szeretetreméltó kollégát és egész embert. O. Felelős kiadó: Genthon István. 46.296. — Egyetemi Nyomda Budapest, Múzeum°körút 6. (F. : Tirai Richárd.)