Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
Dobrovits Aladár: Egyiptomi papnő szobra a Szépművészeti Múzeumban
De nemcsak királynők, talán még gyakrabban istennők viseletén jelenik meg ez a sajátos övkötés, így például I. Széti abydosi templomában Isis, Nephthys, Maát és más istennők viselik, 83 stb. Valószínű, hogy a királynőket is éppen isteni jellegüknél fogva illeti meg ez az övkötés, hiszen rendszerint a templomok reliefjein és sírjaik falképein ábrázolják őket így, gyakran éppen szertartásokat végezve. 89 Az Újbirodalom későbbi idejéből és az azt közvetlenül követő időkből ránk maradt, papiruszra írt Halottak Könyve vignettáin is megtaláljuk ezt az övkötést, főként Isis és Nephthys viselik, akár a templomi reliefek istennői, a hosszú, régies inggel kapcsolatban. 34 Egy, a XXI. dinasztia idejében élt papnőhercegnő koporsóján Nut égistennő ruháján ennek az övkötésnek szimbolikus jelentősége nyilvánvaló: a kötés felfelé hurokba húzott csomója a két lelógó szalagvéggel tulajdonképen a koporsón önálló motívum gyanánt is előforduló Isis-csomó megismétlése. 35 Szertartást végző papnők is viselhetnek hasonló övkötést, 89 természetesen ilyenkor mint istennők, illetve királynők jelennek meg. Szobrunk keletkezési idejét így megközelítő pontosággal az Újbirodalom második felére, esetleg az azt közvetlenül követő időkre tehetjük. Ebből az időből ismét számos példáját ismerjük az Újbirodalomra jellemző közvetlen életteljesség 37 és a libiai kor friss, szinte nyers érzékisége 38 mellett a tartózkodó, finomabb, sőt kissé száraz testkezelésnek. 89 Különösen a síkművészetben lesz kedvelt a nagyon nyúlánk, szinte fiús nőalak a XIX—XX. dinasztiától kezdve. 40 93 Capart, Temple de Séti I. er, 1912, VIII., XIII., XXVIII., XXIX., XXX., XXXI., XXXIV., XXXV., XXXVII., XXXVIII., XLV, XLVI. stb. táblák. Az istennők rendszerint a kétszeres magas övkötést viselik, de van példa a mélyebb és az egyszeres övkötésre is. L. még Ros. Stor. CLV. 3, 4. 88 Ezt igazolja, hogy Ros. Stor. XLV. 3. alatt közölt reliefen a XVIII. Dyn. istenként tisztelt két ősanyja hord csak ilyen övet a dinasztia többi tagjai közül. V. ö. még Ros. Stor. XIX. 1, 2. 84 Budge, The Greenfield-Papyrus in the British Museum stb. Pl. I., LXXXIX., XCIIL, egyszeres mély övkötés, ezeken az ábrákon világosan felismerhető a szalag laposra húzott hurkolása. Budge, The Book of the Dead, The Papyrus of Hunefer V. tábla, Budge The Book of the Dead, The Papyrus of Anhai IV. tábla (a két utóbbin kétszeres övkötés). V. ö. még Maspero, i. m I. 189. o. (mély övkötés) és 197 (mély övkötés). Az Újbirodalom sírjainak falképein is viselik az istennők ezt az övkötést, pl. Isis (Rosellini, Monumenti Civili CXXIX.) vagy a fatörzsből kinyúló Nut (Ros. Civ. CXXXIV. 3) mind a kettő kétszeres övkötést visel. Az Újbirodalom és a közvetlenül követő idők koporsóin istennők ruháján: Boeser, Leyden Mumiensärge des Neuen Reiches, II. Serie, Taf. IV., VIL, VIII., Bastet, Selkls, Isis és Nephthys ruháján. A szalag közvetlenül a mellek alatt szorítja le az ing felső szegélyét, a második átövezés mély. Boeser, i. m. IV. Serie. Taf. XIV.: a második mély átövezés elmarad. 85 Breasted Geschichte Ägyptens, Pantheon Verlag, Taf. 9.: egyszeres elég mély övkötés. Hasonlóan csomózott, de magas övkötés egy XXII. dinasztiakori sírsztélén Isis istennő derekán: Bissing, i. m. Taf. XCVIII. Az Encycl. Phot, de l'Art 100 A alatt közölt koporsón alul látható fejjel, karral ellátott ,.Isis-csomó" nyilvánvaló célzás erre az övkötésre. 88 Jegyzeteim alapján a Louvre egy halotti leplén, Boreux, Musée de Louvre, Antiquités Égyptiennes, Guide-Catalogue I. 191. o. ezt az övkötést nem említi. 37 V. ö. pl. Flechheimer, Kleinplastik 60—65 Encycl. Phot, de l'Art 65, 81, 84—85, Bissing, i. m. Taf. 50. 88 V. ö. pl. Fechheimer Kleinplastik 102, 103, Schaefer, i. m. 417 stb. 39 V. ö. pl. Fechheimer Kleinplastik 91—92 stb. Hermann —Schwan: Ägyptische Kleinkunst, 1940, Taf. 70. 40 Capart, i. m., Schaefer, i. m. 380. Igen sok példa a Halottak Könyve vignettáin. V. ö. Budge, i. műveivel, továbbá Capart, L'Art Égyptien, 1911, II. Pl. 179.
