Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Oroszlán Zoltán: Tanagráink és társaik

gyűjteményünkben is, Hekler: Die Sammlung antiker Skulpturen, Wien, 1929 S. 74. Nr. 60.) 16. Női fej, Praxiteles stílusában. — (23. és 23a. kép. Barnásvörös agyag Mag. 4.5 cm. A fej ép.) — Kissé előre, balra hajló női fej. A hullámos, középütt elválasztott s a nyakszirten apró kontyba összefűzött haj lágyan kereteli a finom­szépségű női arcot. A hajban vörös festés nyomai. 80 A fej puha asszonyos szépsége, a haj mintázása hiánytalanul mutatja Praxi­teles műhelyének stílusát, és egyúttal kifejezője annak a nagy hatásnak, melyet Praxiteles és iskolája a szerényebb tehetségű mesterek korabeli s következő generációjára tettek. Fejecskénk, mely a tanagrai műhelyek virágkorából való ritkaszépségű darab, a legközelebbi rokonságot mutatja néhány közvetlenül Praxitelésszel kapcsolatba hozható női fejjel és terrakottánk ép állapotában való­színűleg Aphroditét ábrázolta. (L. Burlington Fine Arts Club, Exhibition of an­cient greek Art, London, 1904, pl. XX— XXII. p. 17 squ. No. 22. közölt Aphrodité­fejet. Terrakottákra 1. Froehner, Collection H. Hoffmann, Paris, 1886, No. 16, Furtwängler, Sammlung Sabouroff, II. Taf. XCV.) 17. Kendővel borított női fej. — 19. kép. Vörösesbarna anyag. Mag. 5 cm. Ép.) — Kis női fej, melyet a szem, az orr s a homlok és arc balfelének kivételé­vel a jobb halántékról az áll baloldalára áthúzott és ráncokkal szépen tagolt kendő takar. Fehér fedőfesték nyomai. 31 A köpenyt viselő és fátylas, kendős fejű „tanagrák" egyikéhez tartozott e fejecske, mely a tanagrai műhelyek virágkorából való. (L. Winter, Typen II. S. 22. Nr. 6; Froehner, Collection Gréau, Paris, 1891. pl. XLII. no. 585, csaknem azonos példány. Heuzey, Les figurines . . ., pl. 16 bis. 1—2; Heuzey a szobrocs­kában a lánya elvesztése miatt kesergő Demeter megszemélyesítőjét látja.) 18. Fátylas női fej. — (21. kép. Vörösesbarna agyag. Mag. 7.5 cm. Ép.) — Az előbbihez hasonló női fej, ennél azonban a fátyol alól a gerezdekbe fésült haj egy része kilátszik. Az egykori festésből a haj vörös, az arc rózsás és a fátyol sárgás színe még jól kivehető. (A típusra 1. Winter, Typen II. S. 53. Nr. 2 és Furtwängler, Sammlung Sabouroff II. Taf. CV., továbbá Köster id. m. S. 71. Taf. 44.) 717. Tanagra-utánzatok és más hellenisztikus nőszobrocskák és töredékeik a Kr. e. IV. század végétől a Kr. u. II. századig. A) „T a n a g r a" - u t á n z a t o k. 19. Álló leány. — (15. kép. Barnásvörös agyag. Mag. 23.5 cm. Hiányzik a bal alsókar és a két kézfej. Nagyjában hátul is ki van dolgozva, kerek nyílás.) — Alacsony négyszögű talapzaton álló, ballábával kissé oldalt, lépő fiatal nő. öltö­zete ujjatlan, kivágott, a mell alatt átkötött khiton és a balvállon átvetett s a 30 Művészet, 1915. évf. 85. 1. 2. kép. (Hekler.) 31 Művészet, 1915. évf. 85. 1. 2. kép. (Hekler.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom