Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Oroszlán Zoltán: Tanagráink és társaik

jobb csípő és a balkar között a test körül csavarodó köpeny, melynek összefogott és csomókban aláhulló tömegét balkezével tartotta. A fej kissé jobbra hajlik, a tekintet lefelé irányul. A haj hullámos fürtökben veszi körül az arcot és a nyakszirten megkötött kis kontyban végződik. A jobbkéz előrenyúl, s legyezőt (?) vagy almát (?) tartott. A hajban vörös, a khitonon rózsaszínű, a köpenyen kék festés nyomai. A feltűnően nyúlánk, karcsú arányokat eláruló szobrocska, mely Arndt feljegyzéseiben mint ,,wohl kleinasiatisch" szerepelt, anyagánál és stílusánál fogva bizonyosan Kis-Ázsiából, esetleg Myrinából való. Jellegzetes a köpeny összefogott tömegének egymásalatt elhelyezett csomókban való lehullása, melynek csaknem teljesen hasonlóan formált alakításával sok más myrinai terrakottán is találkozunk. (L.pl. Pottier-Reinach, La nécropole de Myrina, pl. XXII. No. 1, 3 és pl. XXIII. 3. — Pottier: Diphilos, pl. XX. No. 541. p. 108. A köpenynek a nagyplasztikában teljesen hasnoló kezelését találjuk egy prienei női szobron, 1. Wiegand-Schrader, Priene, Berlin, 1904. S. 371. Abb. 466, továbbá Furtwängler, Sammlung Sabouroff I. Taf. XXXII. közölt Aphrodité-szobron. — A típusra 1. Winter, Typen II. S. 60. Nr. 4.) A szobor erősen emlékeztet a „tanagrákra" felépítésében és a fej s a haj formálásában. Nyilvánvaló, hogy a készítő koroplasztész szeme előtt a „tanagrák" lebegtek, midőn e szobrocskát mintázta. A szobornak tanagrai párdarabját Köster könyvében találjuk művészibb kivitelben. (Köster, id. m. Taf. 45—46.) 20. Két karját előrenyújtó, álló leány. — (30. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 13.5 cm. Törés a nyakon és a jobbvállon, hiányzik a jobbkéz és a bal alsókar. Többhelyütt zúzódva.) — Jobblábával előrelépő fiatal nő, szélesen kitárt karokkal. Ruházata lábfejig érő ujjatlan, a kebel alatt átkötött khiton. A kissé jobbra hajlott fej erősen sérült, a haj szalaggal van többszörösen átkötve és a fej tetején kontyban végződik. Lábán cipő. A hajban vöröses, a ruhán sárgás színfoltok. A szobrocska ruházata a kisplasztikában a „tanagrák" kedvelt öltözéke, és a mintázásnak életteljessége és genreszerűsége is tanagrai hatásokra vall. (A ruhára v. ö. Köster, id. m. Taf. 58. — Típusra v. ö. Winter, Typen II. S. 70 Nr. 4 és S. 140 Nr. 12. Továbbá Heuzey, Les figurines, pl. 28. Nr. 3. és Burlington Fine Arts Club id. kiállítási katalógusában pl. LXXXIII. F. 87. — A típus Itáliában is előfordul, 1. Aida Levi, Le terrecotte figurate del Museo Nazionale di Napoli, 1925. fig. 70 no. 349. A nagyplasztikában az attikai sztéléken látunk hasonlóan öltözött leányalakokat. L. pl. Hagnostraté emlékén, Stais, Marbres et bronzes. Nr. 1863.) A szobrocska Arndt feljegyzése szerint állítólag a Fekete-tenger déli partjának városából, Samsunból, az ókori Amisosból való. 21. Köpenyes leány, fején kendővel. — (28. kép. Szürkéssárga agyag. Mag. 12.7 cm. A jobb lábfej hiányzik. Tömör, reliefszerű öntés. A szobrocskát földpátréteg borítja.) — Ballábával előrelépő leány, öltözete köpeny, mely egész testét takarja és elfedi mellére tett jobbkezét, valamint oldalt kinyújtott balkarját