Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben

B 2.) Komikus maszk oltáron. 26. Maszk-dombormű kis oltáron. — (27. kép. Világos téglaszínű agyag. Az oltár magassága 10.6 cm. Az oltár erősen törött, a maszk ép, csak a jobb oldala sérült.) — A tagolt oltárka homlokoldalán szembenéző maszk reliefje. A fejet hajkoszorú övezi, melyről szalagok csüngenek alá. Az alacsony homlokot széles redők barázdálják, a szemöldök erős, az orr tömpe, a száj széles és tölcséralakú szakáll veszi körül. A maszkon igen gazdag színezés nyomai láthatók ma is: a diadémon és a szalagokon lilás, az arcon fehér és piros, az ajkakon pedig vörös foltok. Az oltárka Itáliában, talán Rómában készült. A maszk eredetileg akár a táncoló rabszolgát, akár a íkpÚTrujv-típust ábrá­zolhatta. Közelebbi rokonát a pompeji terrakották között találjuk. (Rohden: Die Terrakotten von Pompeji, Fig. 9.) A maszk típusa azonban görög. (V. ö. Robert, id. mü, S. 10—11, Fig. 21. Bieber, History, Fig. 236, pag. 170. helyein látható athéni és myrinai terrakottákkal, — A típus egyiptomi képviselőjét 1. Perdrizet, id. mű, LXXXVII. 6.) — Az oltárka azok közé a nagyobb számban, főleg a római esquilinusi temetőben, Lanuviumban, azután elszórtan egész Itáliában, főleg Campaniában, Latiumban és Etruriában talált oltárkák közé tartozik, melyeket. íŐlelőhelyükről „esquilinusi oltárkák"-nak neveznek. Homlok-, de néha három oldalukon is különféle domborműveket találunk, melyeken nereidákat, nymphá­kat, delphineket és más halakat és állatokat, szatíroszokat, szilénoszokat, Gorgó­fejeket, maszkokat, majd mitológiai jeleneteket (Európa a bikával, stb.) látha­tunk. A reliefek stílusa igen változatos, a szigorú stílustól egészen a hellenisz­tikus barokkig igen sok stílusfázisra találunk példákat. E kis oltárokat tehát századokon át készítették, és Itália jókora részében kedveltségnek örvendtek. (V. ö. E. Douglas van Buren, Terracotta arulae. Memoirs of the American Aca­demy in Rome, Vol. II., 1918, pag. 15—53, pi. 6—22.) B 3.) Komikus maszk öntőmintája. 27. Komikus maszk öntőmintája. — (26. kép. A 26 a. kép az öntőmintával készült öntvény képe. Téglaszínű agyag Méretei: 9 : 5.5 cm. A forma erősen töre­dékes.) — A mintán látható komikus maszk a rabszolga-típusok közé tartozik és felfésült haj tömegével, kiálló gömbszerü szemeivel, nyitott száját tölcsérként övező hegyes szakállával a „csomaghordó rabszolga'' típusához áll a legközelebb. (V. ö. Oroszlán, Színészszobrocskák . . . Arch. Ért. LEL, 82. kép, 89 lap; Winter, Typen, II. S. 414—415; Bieber, Theaterwesen, S. 133, Taf. 71 és 74; U. az, History, pag. 73, fig. 89; Sieveking, Sammlung Loeb, II. S. 17, Textabb.) öntőmintánk tehát meglehetősen elterjedt rabszolga-típus előállítására szol­gált volna, azonban, úgy látszik, sohasem volt használatban. Valószínűleg a for­mát szárítás közben elmozdították és meggörbítették, azért van kissé elformát­lanodva, mellyel jó példányt készíteni aligha lett volna lehetséges. Arndt fel­jegyzése szerint az öntőminta Piraeusból származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom