Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben
ránk (1. Rohden, id. m. Taf. XXXII. 4.). A maszkunkon kifejezett foghíjjasság Pollux szerint (IV. 151.) a vén asszonyok maszkjának jellemzője. A félretekintő szemet több maszkon ismerjük, így a berlini Antiquarium rabszolga- (Oepoururv oùXoç)-maszkjan. (L. Robert, id. m. S. 27—28, Fig. 57.). A teljes, sisakformájú maszk már ezeknél az antik színpadra vonatkozó másnemű emlékanyággal kapcsolatos kérdéseknél fogva egyik nagy érdekességű darabja ennek a sorozatnak/ 1 22. Komikus maszk. — (7. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 6.7 cm. Apróbb zúzódások mellett ép; a száj belső részén törés nyomai. A szemgolyó és a száj áttört. A homlok közepén apró nyílás.) — Gondosan formált maszk, mely fiatal férfiarcot ábrázol, tágranyitott, kidülledő szemmel és nyitott ajkakkal. Feltűnő az orrtő körüli ráncok és dudorok gazdag kidolgozása. A maszk igen finom, alig 3 mm vastag öntés és kívül szürkésszínűre van festve. Egyiptomban készült, az alexandriai korban. Arndt a darabot „Karikaturkopf, Maske"-nak nevezi bővebb indokolás nélkül, tehát maszkunkat kiveszi az antik színház emlékeinek sorából. A színészmaszkok között eddig nem is akadtam e darabunk megfelelőjére. Aránylag még legközelebb áll hozzá stílusban egy pompeji színészszobor arca tágranyitott szemével, nyitott ajkával és a felületnek hasonló mintázásával (1. Rohden, Terrakotten von Pompeji, Taf. XXXV. 2.). Annak azonban, hogy a maszkot egyszerűen karikatúrának nevezzük, szerintem ellene mond az arc kifejezése, melyben nem sok komikus elemet és az egyiptomi karikatúráknál szokásos túlzásokat sem találjuk meg. Feltűnő egyezést mutat maszkunk egy egyiptomi szatírfejjel (1. Vogt, id. m., Taf. XLII. 4.). Valószínűnek látszik az a feltevésem, hogy ebben a maszkban a kései szatírjátékok egyik személyének, egy fiatal szatyrosznak álarcát kapjuk. Tudjuk, hogy ezek a játékok sokáig divatban voltak, és időnként újra meg újra előkerültek, úgyhogy az alexandriai műhelyek előtt a típus annyira ismeretes lehetett, hogy a mintát onnan vehették e terrakottánkhoz. B 1.) Komikus maszkok edényeken. 23. Komikus színészfejjel díszített edény töredéke. — (13. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 5 cm. Ép; a felszínen apróbb zúzódások. Hátul a nyakszirten az edény füle.) — Edény nyakát díszíti a már ismert típusú rabszolga-maszk, melyet hajkoszorú vesz körül. Az arc mintázása elmosódott. A fejtetőn az edény szája. Egyiptomi műhely terméke az alexandriai korból. A maszkokat, mint már rámutattunk, nemcsak önállóan használták, hanem díszítő elemként is gyakran alkalmazták. Azt az edényt, melynek töredékét e darabunkban magunk előtt látjuk, egykor valószínűleg ülő vagy álló színész alakjában készítették el. A színész az ismert rabszolga-típus, mellyel már addig is több ízben találkoztunk. (Az ú. n. oepÚTuuv-típus, v. ö. Robert, id. m. S. 10, Fig. 21. és Winter, Typen, II. S. 427. Nr. 1.) Az egyiptomi terrakotta-plasztikában 1 A típusnak egyiptomi rokonát 1. Perdrizet, Les terres cuites greques d'Egypte de la collection Fouquet I—II, 1921, Pl. CXVIII. No. 521.
