Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben

találunk egy-egy szabad hajfürtöt. Az áll elég széles arra, hogy reá a szakállcsomót ráfesthették. A kancsalítást iiiár a maszk fenti leírásánál megállapítottuk. A hosszúkás, idegenszerű arcforma is nagyon megfelelne a tettix-típusnak. Ha a későbbi vizsgálat megerősítené e feltevésünket, hogy itt e szakácstípusnak a hagyományoknak nem teljesen megfelelő példányát őrzi gyűjteményünk, akkor mindenesetre értékes és fontos darabot mondhatnánk magunkénak. 20. Színezett komikus maszk. — (5. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 6.7 cm. A fej ép, tetején lyuk.) — Ovális arcú komikus maszk. A haj felfésülve egy tömegben van ábrázolva, a homlokon mély redők, a szem mandulaformájú, az orr erős, a nyitott szájat bajusz és hegyes szakáll kereteli. A gazdag színezés nyomait a hajban és a szemeken kék, a szájon vörös, egyébként fehér és rózsaszínű foltok bizonyítják. A szép kivitelű és az eddigiektől megint eltérő típusú komikus maszk legközelebbi párdarabjait az ó-komédia maszkjai és színészalakjai között kell keresnünk. Bieber egész sereg olyan alakját sorolja föl az ó-komédiának, amelynél ugyanezt az ovális arctípust, hegyes szakállt, mandulavágású szemeket találjuk (1. History, pag. 87—91, fig. 125, 126, 127, 128, 131. — L. még Winter, Typen, II. S. 423. Nr. 10.). Ezek azonban tovább élnek az emlékek bizonysága szerint a középső-komédia, majd az új-komédia folyamán és ezeknek típusát képviseli gyűjteményünkben ez a maszk, mely színezésének gazdagságával és ügyes mintázásával egyik figyelemreméltó darabunk. 21. Dühösen félretekintő komikus maszk. — (15. kép. Violaszínű agyag. Mag. 5.7 cm. Ép. Sisakszerű maszk. Hátul két lyuk.) — A felfésült haj koszorúszerűen fogja körül az ügyesen, sok kifejezéssel mintázott arcot. A lapos homlokot redők árkolják; az erősen kidomborodó szemöldök alatt mélyen benn fekszik a szem; a szemcsillag áttört. A tekintet jobbra irányul. Az orr széles, a száj nagy, nyitott, átfúrt, az ajkak között négy szemfog tűnik elő; az.áll kerek, szakálltalan. Az arc erős redőktől barázdált. A maszkon elszórtan fehér alapozás nyomai. Anyaga szerint Egyiptomban készült az alexandriai korban (Arndt szerint „aegyptisch"). Maszkunknak mind a férfi, mind a női komikus maszkok sorában akadunk párdarabjaira. Közel áll hozzá az új-komédia „dühös öreg" típusa (v. ö. Baumeister, Denkmäler d. Altertums, Bd. II. Fig. 905 és 906) és a komikus, bősz apa maszkja, ez azonban kopasz (1. Monum. d. Inst. XI. pl. XXXII. 4.). Az emlékanyagban a legközelebbi rokonait mégis a női ábrázolások körében találjuk. így feltűnő az a hasonlóság, amely ezt a maszkunkat Dioszkuridesznek a nápolyi Museo Nazionaléban található három asszonyt ábrázoló mozaikjának öreg kerítőnőjéhez kapcsolja. (V. ö. Bieber, Theaterwesen, Taf. 93, S. 161.) De közel áll a csúf vén asszony-típus másik változatához is, melyet a firenzei Museo Archeologico őriz egy terrakotta-dombormű vén dajkát ábrázoló töredékében (v. ö. Bieber, History, fig. 277, pag. 278.). Egy pompei homloktégláról is hasonló fogatlan, vén nő tekint