Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II
keletkezési idejét is meghatározza, melyet ez elé kell helyezni. A terminus post quem-et pedig Quercia sangimignanói Annunziata-jának (41. kép) dátuma, 1421 jelöli meg. 1421 és 1443 között, a 20-as, 30-as években mintázhatta valamelyik Querciához közelálló sienai szobrász a Wittmann Madonnát, a nagy mester csodálatosan szép, sangimignanói Annunziata jának hatása alatt. A sienai szobrászat későbbi korszakába, a XV. század második felébe vezet át gyűjteményünk feketére festett, stucco Madonna-domborműve (50. kép), melyet ismét egy gyűjtőfogalomként használt fiktív művésznek, a Piccolominiak mesterének tulaj donítottak. 0 "' Ezt a mestert Schubring 6 " rekonstruálta egy Madonna-relief sorozat alapján, melybe utóbb a mi példányunkat is besorozta. A többi reliefek mind márványmunkák/' 7 a két legjobb példány, a Louvre Pienzából származó reliefje és a Chigi—Saracini-gyüjtemény domborműve a Piccolomini címert viselik. Innen kapta ismeretlen sienai művészünk a nevét. E Madonnasorozat azonban, bár valamennyi példány egy típust mutat, nem lehet egy és ugyanazon mester munkája, amint arra már többen rámutattak. 08 A márványreliefek nemcsak kvalitásban, hanem arctípusokban is különböznek egymástól. Még fokozottabb mértékben áll ez a mi reliefünkre, összevetve a két legjobb márványpéldánnyal, a Louvre és a Chigi—Saracini-gyüjtemény domborműveivel, megállapíthatjuk, hogy kompozíciója sokkal teljesebb, értelmesebb, lent nincs balustrade-dal és mondatszalaggal elvágva, a Madonna nem a balustrade-ra fekteti gyermekét, hanem köpenyének öblébe helyezi a súlyos Bambinót, miközben karcsú, törékeny alakja meghajlik a drága teher alatt. E motívumnak költői kiaknázása teljesen hiányzik a márvány relief ékből. Úgyszintén hiába keressük rajtuk domborművűnk finomabb, kifejező arctípusait, a test formáit körülfolyó redők játékát, a fejet borító fátyolkendő finom, szinte áttetsző mintázását. A márványreliefeken mindez sokkal merevebb, keményebb, sőt a fátyolkendő vonalvezetése zavaros és értelmetlen. A stuccóból való budapesti relief jóval magasabb kvalitást képvisel, mint a márvány reliefek, tehát annak ellenére, hogy egyszerűbb, olcsóbb anyagból készült, nem lehet pusztán amazok másolatának tartani. Mind a márványreliefek, mind gyűjteményünk domborműve egyaránt másolatok egy elveszett közös eredeti után, melynek finomságát kompozíció85 Lajstrom 1896. 4. 1. (Donatello tanítványa); Schubring: Katalog der Bildwerke, No. 48. (Piccolomini mester, 1480 körül); Schubring: Ital. Renaissanceplastik. S. 99. (Piccolomini mester, 1470 körül); Schubring: Die italienische Plastik des Quattrocento. Berlin—Neubabels berg, 1915. S. 186. (Piccolomini mester); Meiler op. cit. 57. sz. (Piccolomini mester); Ybl op. cit. 519. 1. (Piccolomini mester); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 202. (Francesco di Giorgio után). 88 Schubring: Die Plastik Sienas. S. 155. 87 Paris, Louvre; Siena, Chigi-Saracini-gyüjtemény; Pesaro, Mus. Oliveriano; Firenze, Mus. Bardini; Newyork, Metropolitan Museum of Art (ezelőtt Davis-gyüjt); Paris, ArconatiVisconti-gyüjt; Berlin, Schweitzer-gyüj t.; London, Victoria and Albert Museum. Egy terrakotta (vagy stucco?) változat: Figline, Casagrande dei Serristori. (Fot. Alinari No. 41.420.) 88 Bode, W.: Denkmäler der Renaissance-Skulptur Toscanas. München, 1892—1905. S. 159.; Fabriczy bírálata Schubring könyvéről (Die Plastik Sienas), Repertórium für Kunstwissenschaft. XXXI. 1908. S. 385.; Valentiner, W. R.: Marble Reliefs by Lorenzo Vecchietta Art in America. 1924. p. 55; Ybl op. cit. 519. 1. Évkönyv. , -
