Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

zord aggastyán, kaszával kezében száguld a világegyetemen át. Fugit tempus, memento mori ! A féltoronyi mennyezetfreskó Maulbertsch művészi fejlődésének egyik jelentős állomását képviseli. Tudjuk, hogy a művész pályája elején a velencei festészet németalföldi tradíciókat értékesítő irányából, névszerint Piazzetla művészetéből indult ki.

1 Alakjai anatómiai struktúra nélkül, rendszerint cikázó fényreflexektől megvilágítva, a valóság és bizarr álomvilág határmesgyéjén mozognak. A lelki élet annyira átalakította lényüket, hogy élő valóság helyett egy irreális világ fantasztikus lényeiként hatnak. A művész e fejlődési fokát csupán oltárképek őrizték meg számunkra. Azonban stílusa lassanként átalakul. Mérséklőleg hatnak reá a korábbi birodalmi bárok hagyományok, az idősebb Altomonte, Rottmayr és Dániel Gran példája, kiknek hatása alatt művészete hozzásimul az általános fejlődés irányához. A korábbi művek érzelmi túlsúlya átváltozik a technikai tudás bravúros fölényévé. És itt Maulbertsch egyszerre kapcsolatba kerül a hasonló célokat kergető délnémet freskófestészet virtuóz mestereivel, a festő Asammal, Mathias Güntherrel, Zimmermannal, a fiatal rokonlélek Holzerrel. Fantasztikus látomások helyett ezután az egetostromló illusionismusé a vezető szere}). Légiesen könnyű építészeti kulisszák, kitekintések tájképi háttérre, kavargó embertömegek, merész alsónézetben ábrázolt formák villámszerű felszökellése azok a problémák, melyek a művész érdeklődését elsősorban lekötik.'

2 A cselekményben a túlfűtött drámaiság kifejezése, az epikai részletezésben a hatásos részletek kontrasztos szembeállítása a főcél. Az idegizgató feszültséget azután még fokozzák a színek. Maulbertsch e «Sturm und Drang))-korának legpregnánsabb műve a bécsi piarista templom mennyezetfreskója (1751).

8 A hatvanas évek ismét új orientáció felé terelik Maulbertsch művészetét. Temperamentuma meghiggadt, felfogása lágyabb, érzelmesebb lett, ellentétekben kirobbanó cselekmény helyett a kontrasztok harmonikus kiegyenlítésére törekszik. Az architektonikus konstrukciók elmaradnak, a főhangsúly a figurális részeken nyugszik. A drámai akcentus kiküszöbölésével önként adódott a csoportok lazább elosztása, új elemekként a kecsesség és báj törnek maguknak utat. A változást természetszerűleg a profán tárgyú mennyezetképek szemléltetik a leghatásosabban. A féltoronyi nagyterem freskója itt kapcsolódik bele Maulbertsch művészi fejlődésmenetébe. Az újítás a mennyezetkép tartalmi és formai alakításában azonnal szembeötlő. Tartalmi tekintetben banális allegóriái sémák helyett, melyekkel korábbi időben a hasonló tárgyú kompozíciókat megtöltötték, drámai elevenségíí, könnyen érthető, színpompás látomást adott, mely csaknem az improvizáció közvetlen erejével hat reánk. A mithológia kapcsolata a jelenés szereplőivel annyira magától értetődő, hogy az allegorikus gondolat egészen feledésbe merül. Nem kevésbbé jelentősek a mennyezetkép formai újításai. Az architektúra teljesen eltűnt, hasonlóképen a lépcsőzet, a keretáttörés és az illusionismus sok más 1 V. ö. O. Beneóch: id. m. 112. old. 2 V. ö. 0. Beneóch : id. m. 116. oui. ;{ Keletkezési idejének helyes megállapítása Kapossy János érdeme. V. ö. : Magvar Művészet, 1926. évf. 102. 1.