Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

ADATOK A FÉLTORONYI KASTÉLY ÉS BELSŐ DÍSZÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Csonka országunk négy fájó sebének egyikében, a trianoni szerződés értelmében Ausztriához csatolt Burgenlandban, közel a Fertő tavához, a hasonlónevű község északi határában áll a féltoronyi kastély. Az akkori francia ízlés előszeretete a síkság iránt termékeny szántóföldek beláthatatlan síkjára helyezte, de hatalmas parkjának százados fái elrejtik a kíváncsi szemek elől. A kastély ma Frigyes főherceg dominiumához tartozik, s mint építészeti alkotás Nyugatmagyarország egyik kiváló műemléke.

1 Féltorony múltját még jórészt homály fedi. A falu keletkezése a XV. század elejére nyúlik vissza. Az első reávonatkozó okmányszerű hírünk Fráter Augustin heiligenkreuzi subpriornak egy beadványa Mátyás királyunkhoz 1466-ból, melyben a barátfalvai (Mönchhol) cisztercita rendháznak Féltorony birtokosai, a bazini grófok elleni határvillongási perében a király igazságos ítéletét kéri.

2 A mohácsi gyásznapot követő harmadik évben, 1529-ben a török hordák a szomszédos helységekkel együtt Féltorony falvát is felégették s az olt lévő királyi ménest kifosztották, személyzetét jórészt kardélre hányták.

3 Az 1553-ik évben I. Ferdinánd király az elpusztult ménest a szomszédos Barátfalvára helyezte át, s Féltoronyt később a magyaróvári grófsághoz csatolva, a Draskovics-családnak elzálogosította. 1672-ben az elzálogosított birtok gróf Draskovics Miklós kezéből ismét királyi kezelésbe kerül vissza, de a Bécs felé felvonuló török sereg 1683-ban újból kifosztja és felégeti/

1 1698 január 4-én Johann Adam Sehad, magyaróvári királyi adminisztrátor, egy 1697 november 9-én kelt királyi rendelet értelmében, 1 A kastély megtekintésének engedélyezéséért Frigyes kir. hereeg ő fenségének ezúton is tiszteletteljes, mély hálámat nyilvánítom. 2 Heiligenkreuz, ciszt. kolostor levéltára, fi. 48. I'asc. 9. — P. Adalbert E. Winkler : Die Zisterzienser am Neusiedlersee. Mödling. 1923. S. 81, 3 Christoph Iieiligenkreuzi apátnak (1623—1037) Miksa császárhoz intézett leveléből. V. ö. Hciligenkreuz, levéltár, R. 50. fasc. 2. — A féltoronyi ménes magyar eredetét P. Paul heiligenkreuzi apátnak egy feljegyzése bizonyítja, mely szerint II. Lajos magyar király özvegye a mohácsi vész után bátyjához, I. Ferdinándhoz menekülve, budai lóállományát is magával vitte. V. ö. Heilií/enkreuz, levéltár, R. 50. fasc. 10. — P. A. Winkler: i. m. 83. old. * P. A. Winkler: i. m. 90. old.