Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez

a változatlanul a magyaróvári kir. uradalomba bekebelezett Féltorony községet összes jövedelmeivel együtt 30,000 forintért Bouquoy Erzsébet grófnőnek elzálogosította. A zálogkölcsön összegének három évvel később Bouquoy Albert gróf kezeihez történt visszafizetése után egy 1701 október 31-én kelt újabb királyi rendelet, a korábbi elzálogosítással azonos feltételek mellett, a falut és környékét 50,000 forint zálogösszeg ellenében Harrach Alajos Tamás Baimund gróf kezeibe adta.

1 A Harrach-család hosszabb ideig Féltorony birtokában maradt s a zálogbirtokon lassanként otthonosan rendezkedett be. Az új bérlők a kor építtető szenvedélyétől hajtva, az inkább reprezentatív jellegű királyhidai (Prugg a/d. Leitha) családi kastély mellett, a főországutaktól távoleső Féltoronyban a vidéki élet idilli örömeit, de egyúttal a gazdaság gyakorlati céljait is szolgáló kisebb kastély felépítését tervezték s e szándékukban legfelsőbb helyen, úgy látszik, megnyugtató biztatást nyertek. Az építész személyének megválasztása Johann Lukas von Hildebrandtra esett, ki — mint a családdal való sűrű levelezése bizonyítja — a Harrach grófok állandó építészeti tanácsadója volt. A kastély építésére vonatkozó első híradásunk egy levél, melyet Hildebrandt 1711 június 24-én Bécsből intézett Harrach Alajos Tamás Raimund grófhoz s amelyben a kastély folyamatban levő építésével kapcsolatban kéri a grófot, hogy a Féltorony vidékén dühöngő pestis miatt a munka megszemlélését későbbi, kedvezőbb időre halaszthassa.

2 A levél adatai rendkívül fontosak, minthogy egyrészt a kastély építésének idejére nézve nyújtanak kétségtelen hitelű tájékoztatást, másrészt okmányszerűen is megerősítik Johann Lukas von Hildebrandt szerzőségét. Sajnos, az építés megkezdésére, valamint befejezésére vonatkozó pontos feljegyzések egyelőre hozzáférhetetlenek számunkra, minthogy a Harrach-levéltár birtokállományi része a család pruggi kastélyában még rendezetlen és feldolgozó kézre vár Azonban Hildebrandt levele, melynek alapján a kastély felépítésének idejét az 1711 -ik év körüli időben állapítjuk meg, olyan időpontot nyújt, melyben mindenkép megnyugodhatunk, s melyet a kastély stílusbeli sajátságai is teljes mértékben igazolnak.

3 A ráckevei kastély (1702) és a Bécs-laudongassei Schönborn-palota (1700) után a féltoronyi kastély időrendben a harmadik helyet foglalja el Hildebrandt eddig ismert művei sorában, tehát körülbelül egyidejű a művésznek a Schönborn1 Grót Harrach-féle családi levéltár, Wien. Herrschaftsakten, fasc. 54. — Franz Wilhelm udv. tanácsos úrnak, a bécsi Hoíkammerarehiv igazgatójának mély köszönetemet fejezem ki a Harrach-levéltár Féltoronyra vonatkozó adatainak szíves megszerzésééit. 2 Johann Lukas Hildebrandtnak 1711 június 24-én Harrach grófhoz intézett leveléből: «Stimano di potermi porter á Halbtburn, ma per esser di nuovo stati coníirmati i commissarii di peste conforme prima, non e stato possibile, onde per adesso non si potranno poner in esecutione i commandi dell Eccta Va, H Verwalter si va tirando all suo alloggio con sua commodité, e subito che le stanze saranno vuote, si poliranno e richeranno conforme il desiderio di V» Eccta». A levél többi része Hildebrandt más bécsi és aschachi építkezéseire vonatkozik. A gróf Harrach-levéltárból előkerült levelet Grimschitz Bruno úr szíves engedélyével használjuk fel. :{ A kastély építéstörténet! beállítását és méltatását, mint a jelen ismertetés kereteit túllépő feladatol, Grimschitz Brúnó nagy Hildebrandt-monográíiája részére tartjuk fenn, s itt csak néhány elkerülhetetlen tájékoztató megjegyzésre szorítkozunk. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. V. '9