Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)
Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM NÉHÁNY OLASZ RAJZÁRÓL 141 állunk szemben. Girolamo da Carpi, kinek Correggio-követő voltát a festmény fényhatásokra törekvő modora eléggé bizonyítja, a vöröskrétarajzban is Gorreggio modorát követte. A parmai művészek csoportjából egyelőre egy kis tollrajz hovatartozását tudtam megállapítani, mely a szent családot a fa alatt ábrázolja (28. ábra). A rendkívüli kedvességű kompozíció, mely az Esterházy- és a múzeumi gyűjteményben Lodovico Carracci, majd Dosso Dossi(?) nevét viselte, a római Corsini-képtárnak egy kisméretű képéhez készült (29. ábra) tanulmányul. A festmény e képtárban Pomponio Aliegri nevén van kiállítva, 1 ki Gorreggio fia és követője volt (1521 —talán 1594). E meghatározás azonban nem látszik meggyőzőnek, mert a római kép erőteljesebb és biztosabb rajzú munka, mint azok, amelyeket általában Pomponio műveiként ismerünk. A Jézusgyermek sem oly csont- és gerincnélküli és bágyadt bájú, mint Pomponio gyermekalakjai. Annyi azonban bizonyos, hogy a munka Gorreggio közvetlen hatása alatt készült. A Madonna arcán ott ragyog Gorreggio gyöngéd édességű mosolya és a fej egész rajzában csaknem másolata a Szépművészeti Múzeum régi képtárában levő Gorreggio-Madonnának. A festmény a rajzhoz képest számos eltérést mutat, melyek között a leglényegesebb az, hogy József profilba fordulva fölnéz a fára. Ezáltal szerencsés változatosság került az alakokba, melyeknek háromszoros szembefordulása a rajzon kissé egyhangú volt. A gyermek változott tartása, az angyalka újabb helyzete csupa jól sikerült átalakítás, mert általuk a kép elevenebbé és kedvesebbé vált. A bolognai eklektikusok csoportja is néhány igen jelentékeny darabbal van a gyűjteményben képviselve. így mindjárt Lodovico Carracci (1555—1619) egy Foto, Braun. 27. ábra. Girolamo da Carpi : Az Alkalom és a Türelem. (Drezda, képtár.) 1 Fed. Hermanin : Catalogo dette R. Galleria d' arte antica net Palazzo Corsini. Roma, Bologna, 1924.
