Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Sirén, Osvald: A Szépművészeti Múzeum néhány korai olasz képéről

angyal meglehetősen szorosan emlékeztetnek a llórenci Akadémia triptyehonját betetőző medaillonnak alakjaira. Ugyanő valószínűleg többé-kevésbbé tevékeny részt vett a Nardo vagy Orcagna műhelyéből kikerült festmények elkészítésében. Az ő keze ismerhető föl, úgy látszik, a philadelphiai John G. Jolmson-gyüjteményben levő, három rekeszes Orcagna-jellegű predellán. A budapesti múzeum elég rossz karban levő kis deszka-festménye kivitelben meglehetősen hanyag, történelmi érdekessége azonban elvitázhatatlan, mert azáltal, hogy főként Szent József alakjával a mester azonosságát tanúsítja, hozzájárul 11. ábra. Maso dl Banco : Szt Szilveszter feltámasztja a két mágust. (Firenze, Santa Croce, Cappella Bárdi.) egy művészi egyéniség rekonstruálásához, akit művészetének jellemző vonásainál fogva talán il^seudo Nardo» névvel jelölhetünk. • Sokkal nagyobb történeti érdekességű az a kis oltárkép, melyet Sir Joseph Duveen 1925-ben, a katalógus kiadása után, ajándékozott a múzeumnak, s amely jelenleg Jacopo da Casentinonak van tulajdonítva (10. ábra). A Madonna az angyalok két csoportja között ül, igen magas trónuson, amelynek talapzatát két hatalmas lépcsőzet alkotja. Két kezével gyermekét tartja, aki balját a balfelől álló angyalok felé nyújtja, míg jobbjában egy madárkát szorongat. A trón mindkét oldalán három-három szent foglal helyet, míg alul négy zenélő angyal mutatja be hódolatát. Ez a kompozíció, amelynek nagy előnye, hogy igen jó karban van, szorosan