Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról

rozott biszterrajz, mely az Esterházy-gyüjteményből származik (53. ábra/. E gyűjteményben Ribera munkájának tartották,

1 biztos stílusérzékkel való új meghatározása Meiler Simontól származik. A rajz egy oltárképhez készült tanulmányul, melyet Tiepolo 1739-ben festett az Ammersee mellett fekvő Diessen kolostori temploma számára s mely szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A nagy gonddal megszerkesztett festményhez több olajvázlatot és néhány rajzot készített a művész. Az eddig ismert vázlatrajzok közül legkorábbi az, mely a Szépművészeti Múzeum birtokában van. A művészt egyelőre csak a főalak érdekelte, kit egy csonka fának erősen szétálló ágaira kötözve ábrázolt. Fantáziáját a széles, szertelen mozdulat, a szentnek fájdalmasan vergődő teste és arcán a kínlódás kifejezése foglalkoztatták. Az első vázlaton olyan felfogás nyilvánul meg, mely még a régi hagyományokban gyökerezik és Ribera és Salvator Rosa vad realizmusából meríti erejét. Tiepolo e festményhez tudomásunk szerint még két vázlatot készített, melyek közül az egyik gróf Szepticzki lembergi érsek, (54. ábra.)- a másik R. Guggenheim bír tokái tan, Velencében volt.

3 A Szepticzki-léién a szentnek testtartása még mindig ugyanolyan, mint a múzeumi rajzon, jobbra vetett fejjel ; de változott a karok tartása és a szem nézése. Mind e változások bizonyára javára váltak a kompozíció egészének, de a kifejezés nagy szenvedélye, nagyszerű tragikuma elveszett. A karok bájosan összchajlanak s a szent csaknem táncolni látszik a Iá alatt, Hasonló változás történt a szemekben is. A korábbi rajzon a szent szemefénye a rettentő szenvedés alatt megtörött és ő maga mint egy pillanatnyilag elaléltnak látszik. A Szepticzky-léle rajz kecsesebb mozdulata magával hozta a könnyedébb kifejezést a szemben is. És ugyanígy vonta maga után a velencei Guggenheim gyűjtemény rajzán ismét a fejnek a baloldalra való átfordulását is, mely megoldás aztán az olajban való kivitelnél is megmaradt. A XVIII. század könnyűsége egészen felülkerekedett. 1 Ugyanígy szerepelt a Grafikai Osztály 1911-iki kiállításán. 150. sz. - E. Sack: Giambattista und Domenico Tiepolo. Hamburg, 1910. 302. ábra. :t P. Molmenti : Giovanni Battista Tiepolo. Milano, 1909, Kii. lap. 56. ábra. (i. B. Tiepolo : Bészlet a würzburgi rezidencia lépcsőbázának mennyezetképéből.