Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)
Éber László: Alabastrom epitáfium a pécsi székesegyházban
mutatkozó állatfejek, közöttük a hosszú-szakállas férfival, ott is előfordul és ha nem is műhelyi összefüggésre, legalább is közös forrásból való leszármazásra vall. Gurlitt egyébiránt az oltárnak ezt a részét Walther Kristófnak (1534—1584) tulajdonítja és valóban valószínű is, hogy ebben az esetben nem németalföldi, hanem német mesterrel van dolgunk, aki azonban idegen minta után dolgozott. 1 A pécsi mű közelebbi helyi és időbeli meghatározására elégséges adatokkal nem rendelkezünk. A németalföldi szobrászműhelyek ez idő szerint még alig különböztethetők meg élesen egymástól. Valóban sokkal inkább műhelyszerű azok üzeme, semhogy az egyes fennmaradt művek írott adatok híján egyes mestereknek tulajdoníthatók lennének. Segédek közreműködése, egyes kedvelt, divatosakká vált díszítő és figurális elemek vándorlása, a szobrászatnak a dekorativ összhatás alá való rendelése, egyöntetű formai befejezettségre, csinosságra irányuló törekvés elhomályosítja az egyes mesterek, műhelyek egyéniségét. Hiszen még a legkiválóbb mester, Colin művészetének eredetét, ifjúkori fejlődését sem ismerjük és innsbrucki főművén is segédeinek különböző képzettsége, ízlése, szobrászi tudása ismerhető fel. Sajnos, nincs közelebbi adatunk a pécsi emlékhez legközelebb álló reinersdorfi epitáliumról sem. Vajon az Kommerstädt halála (1559) után mindjárt elkészült-e, vagy csak 1580 körül, ahogy Gurlitt véli? Inkább a hatvanas évekre tennők mind annak, mind a pécsi emléknek keletkezési idejét, mert főleg az utóbbin oly vonások ismerhetők fel, amelyek közel állanak a Colin-féle innsbrucki műhely szobrászi szokásaihoz, mind az építészet, mind a lovak ábrázolásában, sőt egyes díszítő részletekben is. De bajos lenne e tekintetben további következtetéseket levonni, holott azt látjuk, hogy a pécsi emlék jellegzetes díszítményeinek egyike, a szalagfonadékba komponált puttó, Colin legkorábbi ismert művein, a heidelbergi Ottheinrichsbau ajtai fölött előfordul,- míg másrészt a mester jóval későbbi, 1578-iki műveinek, az Althann-család murstetteni síremlékein levő egyes domborműveinek 3 stílusa a pécsiekhez közel áll. r , , 1 LBER LÁSZLÓ 1 Beschreibende Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler des Königreichs Sachsen, 21. Heft, 150. 1. —V.u. Max Lewy : Schloss Hartenfels bei Torgau (Berlin, 1908), 90. lap. 2 Die Kunstdenkmäler des Grossherzogtunis Baden. VIII. köt., 2. rész, 455., 458. 1. :î Ed. Freili. v. Sacken : Die Kirche zu Murstetten und die Grabdenkmale der Familie Althann daselbst. Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereines zu Wien. XXI. (1882), tábla 137. laphoz. 4. ábra. Domborműves friz a pécsi epitáfiumon.