Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)
Hekler Antal: Görög férfitorzó a Szépművészeti Múzeumban
az általános művészi fejlődésnek megbízható értékmérői s így segítségükkel torzónk keletkezési idejére nézve mini alsó korhatári a IV. század közepéi fogadhatjuk el. Ezt az eredményi a monumentális, dekorativ portrészobrászal egyik legjelentősebb emlékével, a halikarnassosi Mau solos szobrával 1 való összevetés is igazolja, mely a legnevesebb ai likai mesterek egyikének műhelyéből kerüli elő. Ami ezen az alakon a síremlékek ruhás féríítypusaival szemben feltűnő, az a külső megjelenés gazdag, dekorativ pompája. A ruha ábrázolásában, hátha az alsó testen, az Öblösen alácsüngő szövettömeg és az átvillanó hajszálráncok merész, a hellenisztikus kor minden túlzásának a magvát magukban rejtő újításokat jelen lenek, mégis hiányzik az a tiszta, kiérleli belső következetesség, ami torzónk balásál oly lebilincselővé leszi. A szövetábrázolás a Mausoloson torzónk mellett hatásos, lármás dekoráció benyomásai leszi. A koncepción megérződik valamikép a kiegyenlíl lel lenség. A dekorál iv hálásra való törekvés sodra oly erős raji a. hogy a szövel anyaghatásának elemeil is ni;ig;i val ragadja. A Mausölos szólna annak a mesternek a környezetébe vezel bennünket, ki a draperiaproblémának a görög művészétben legérettebb és minden külső gazdagság melletl is legigazabb megoldásai nyújtotta olympiai Ilermesében. 2 Praxilelesl, mini a Hermes melletl a fatörzsről lecsüngő chlamys igazolja, a szövet élete az emberi testtel való kapcsolnia nélkül is érdekelte. A Hernies melletti köpenyen a formáknak csak kellős eredője van: egyfelől a szövel alkata, másfelől a nehézkedés. E kél tényező megütközése és küzdelme s a szövetnek az ezl nyomon követő elhelyezkedése termi azokal a csodálatosan gazdag és változatos apró formákat, melyeknek egész érzéki valószerűségükben és festői 'ó. ál)la. Üoiubonuürétízlel ;iz ephessosi Artemistemplom egyik oszloptalpáról. London, British Museum, 1 Brunn-Bruckmann: Denkmäler T. 241: Hehler: Görög római arcképszobrászat 37 -38. t.: Collignon: Statues funéraires p. 256. Fig. 166. 2 Die Ausgrabungen von Olympia Bd. III. T. XLIX—L. : Löwy : Griechische Plastik T. 82- 83.
