Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hekler Antal: Görög férfitorzó a Szépművészeti Múzeumban

egységbeolvadásukban való ábrázolásában Praxiteles csodál művelt. Az olympiai Hermes a meslernek kétségtelenül egyik legérettebb alkotása s 330-nál aligha keletkezeti, korábban. A mi torzónk alkotója - si parva licet componere magIIis — a lecsüngő köpenyszárnyon, ha egyszerűbb formában is, de a szövetábrázolásának ugyanazokat az eszközei! alkalmazta, mini amelyeket a Hermes ehlamysán látunk. Ol is a szövel felületélete, anyaghatása, törése, gyűrődése, torlódása, duzzadása és laza széthullása érdekli. A törekvéseknek és az alkalmazóit művészi eszközöknek azonossága amellett szól, hogy torzónk keletkezését a Hermestől nem nagy időköz választhatta el. A mi torzónk mesterét Praxitelessel még összefűzi: az a nagy technikai készség a márvány kezelésében, mely Ivel a lecsüngő szövel részeket levegősen el India választani a háttértől s 4. ábra. Acnonius szobra. 5. ábra. Görög i'éríitorzú. Delphi, Múzeum. Budapest, Szépművészeti Múzeum. melylyel a bal kéz alatt szél nyíló köpenyszárnynak aláíürással erősebb tértartalmat adott. Természetesen az ilyen összevetésnél mindig figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott mérlek a legnagyobb. Épen ezért a nyert eredmény ellenőrzésére még egy másik, az átlagtermelési kevésbbé meghaladó, de ugyanerre az időre eső emlékcsoport köréből is választunk legalább egy rokontárgyú példái összehasonlításul. Mint ilyen (inként kínálkozik a Daochos fogadalmi ajándéka gyanánt Delphiben 338 és 334 közölt felállított portrészobrok sorából Acnonius szobra.

1 (4. ábra.) 1 Fouilles de Delphes pl. LXVI balról ; American Journal of archaeology 1909 p. 449/50. Fig. 3, ; Wolters: Arch Bemerkungen Münch. Silz. her. 1913 S. 40. ff. A chlamysalakok sorát a IV. század első tizedeiben a gyönyörű, valószínűleg Polykletos iskolájában készült -2*