Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1918)

Hoffmann Edith: Cseh miniatűrök a Szépművészeti Múzeumban

medaillonos, egyenesen a Vencel-féle kéziratokból leszármazó lapszélornamentikával, csakhogy már egyre könnyebben alakítják. A levelek mindig karcsúbbak és a medaillonok egy színnel vannak kitöltve; a Vencel-féle nehéz arany spirálisok eltűntek belőlük, a régi könnyűség visszatért. Ilyen pl. a bécsi Hofbibliotheknak egy prágai misekönyve (Cod. 1850), sőt az 1432—1435-ben keletkezeit taborita biblia is (Hofbibl. Cod. 1175.)

1 Később ezek a medaillonok egészen elmaradnak. A másik ti pus az, melynél minden további letérő nélkül mindig nyugtalanabb és idegeseid) kanyarulatokban veszik körül a lapot a kemény bordájú és vékony indájú, kis lángokban végződő levélfolyondárok. Ez a típus is készen van már a XIV. század végén. Föltétlenül ehhez a típushoz kellett tartoznia a mi miniatűrjeink lapszéleinek is. E lipus gyors kifejlődésére és ép oly gyors romlására nézve jellemző, hogy a prágai Böhmisches Museumnak (Cod. XIII. A. 7.) 1412-ben készült Antiphonáriuma már egészen kézművesi nyerseséggel adja a formákat. Johann von Neumarkt illuminálorai betűtesteinek változatossága helyeiI most igen nagy egyhangúságot találunk. Jóformán csak levéldíszek fordulnak elő, azok is mindig ugyanazt a tipust mutatják, csak egyre romlottabb tormában. A zittani városi könyvtár Csehországból származó két kézirata (Msc. A. 1. és Msc. A. VI.), két Vesperale el Matutinale, melyek újabb megállapítás szeriül Laurin von Klattau iskolájából, körülbelül 1410-ből származnak,

2 már még romlottabban mutatják azokat a formákat, amelyeke! a Vencel-féle Avennares Astrologiában láttunk. Különösen közel áll ehhez a Msc, A. 1. első lapján látható Angyali üdvözlel/

5 Krisztus föltámadása,

4 (F. 264.) a Msc. A. Vl.-ból Mária látogaiása Erzsébetnél.

5 (F. 124.) A következő korszak megin! két főtipust érlel meg, melyeket ebből a két kéziratból könnyen le lehel vezetni, 1. i. egy, hogy úgy mondjam, inkább plasztikusai és egy inkább festői tipust. A plasztikus tipus tisztább formájában a mi négy első miniatűrünk típusát folytatja, melynek romlott formája! Zittauban láttuk. A levelek Jákob álmán és a második Szentlélek eljövetelén még szigorúbb kőszerűséggel vannak alakítva, még fekete festékkel körül is húzva, hogy jobban elváljanak a háttértől. Ez körülbelül az 1410—1420 körüli évek álláspontja, melyei még tovább fejlesztve kapunk a prágai Böhmisches Museum egy Kolinból származó Antiphonáriumának (Cod. XII. A. 22.) II. iniciáléjában (F. 135. recto), melynek belsejében Krisztus feltámadása van ábrázolva. A betűtest ornamenti1 Beer : Bulletin de la Société française de reproductions de Manuscrits à peintures. III. Année. No. 1. Paris. 1913. PL XXVIU. - Fr. Burger : Die deutsche Malerei. Handbuch der Kunstwissenschaft, Berlin. 1913. p. 174. :! R. Bruck: Die Malerein in den Handschriften des Königreichs Sachsen. Dresden. 1906. Abb. 155—170. p. 244—259. 4 Bruck: Id. m. Abb. 167. 5 Bruck : Id. ni. Abb. 158.