Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 6. 1929-1930 (Budapest, 1931)
Gombosi György: Pannóniai Mihály és a renaissance kezdetei Ferrarában
Mint ahogy a testet egy rejtett térgeometriai rendszerben építi fel Tura, úgy érezzük a fejben is a csontrendszer felépítését, hasonló architektonikus-szabályos értelmezésben- A homlok és az arc síkjainak értelmes kapcsolódása, a szemek, a száj, az orr függőleges és vízszintes vonalai, a szemöldökök jól átgondolt bele ültelése ebbe a rendszerbe klasszikái aránykonstrukciós hajlamokat árulnak el. A Geres feje amorfan hat mellette, túlarányított a felsőtest gracilis formái mellett, kontúrjai kereken, lágyan folynak el s egy tipikusan gótikus, furcsán hátra felémen ő mozgás simítja végig az arcot. Mindez azonban csak részlel. Gótikus, sokkal mélyebb értelemben maga az egész imagináció, az az érzés, amelyből ennek az alaknak az elgondolása szülelett. Az arányok szubjektív átértelmezése, amely megnöveli az altestet és gracilis arányokba picinyíti a vállakat meg a keblet, jellemző gótikus megnyilatkozás, amely egy elfinomult udvari kultúra szépségelképzeléseiből fakad s nem mentes bizonyos galantériától. Az egész alak csupa játékos kecsesség, csupa gyermekes negédesség, egészen más, mint a Túráé, amely büszke kontraposztjával a reneszánsz heroikus emberkoncepciójából születik, vagy Galassóé, akinek parasztasszonytípusa Gastagno Juditjának méltóságteljes fellépését reprodukálja. A gótikus neveltetésnek ezek a reminiszcenciái elsősorban azok, amelyekről meg kell emlékezni, ha be akarjuk iktatni a Cerest a ferrarai művészeinek Pisanello-Roger-Piero della Francesca-Mantegna nevei által jelzetI fejlődésskálájába. Természetes, hogy a századeleji gótika formái a Ceresben már el vannak fedve a squarcionizinus és Roger rájuk rétegeződő hálásaitól. Ha tehát Pannóniai Mihály művészetének eredetéről szólunk, elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a Ceresben már olyan slílushatások az uralkodók, amelyek Mihály mester fiatalkorában még nem léteztek: az 1415-iki képeknek egészen más elemekből kellett összetevő dniök» mint az 1459-iki képnek. 1415-ben még a «lágy stílusa éli virágkorát .Olaszországit, ábra. Pannóniai Mihály: Szent Antal. Olasz magángyűjtemény.
