Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2007 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GASZTRONÓMIA - Gombosi Beatrix: Böjti ízek...

Böjti ízek... A rábapatonai csiripiszli készítésének története és fortélyai A húsvétot megelőző időszakban a kisalföldi településen, Rábapatonán a mai napig élő hagyománya van a csiripiszli sütésnek. Ahogy az étel neve is mutatja, búzacsírából készül ez a lepényféle édes, zsírmentes táplálék, amely Kisbán Eszter kutatásai szerint épp e vidéken, az ország észak-nyugati részén alakulhatott ki az újkor korai századaiban, s a magyar parasztkonyha egyik legrégebbi süteménye. A Magyar Néprajzi Lexikon is megemlékezik a csiramáiéról, vagy szaladosxői, mely főként katolikus vidékeken valamint a Kisalföldön és Felvidéken terjedt el. A csiripiszli, vagyis a kész tészta hazánkban nyugatról kelet felé haladva a következő néwariációkban él/élt: kötés, kőttes, biracs, csiripiszli, méra, csiramáié. A szakirodalom a sütemények közé sorolja a csiripiszlit, Rábapatonán azonban főételnek számított a húsvét előtti böjtben. A búzacsíráztatás a húsvéti ünnepkörben a táplálkozáson túl szimbolikus jelentőségű is, hiszen az újjáéledés, a feltámadás üzenője, ezzel együtt Jézus Krisztus jelképe. A csiripiszli készítésének folyamatát tősgyökeres rábapatonai nagyanyám elmondása alapján ismertetem, mely egy kemencényi adagot ír le. A sütését hosszan tartó, türelmet kívánó munka előzi meg. A gondosan megtisztított, megmosott háromliternyi búzát vízben áztatjuk egy éjjel, majd Búzacsíra ledarálása, Rábapatonai Hagyományőrző Egyesület diákjai, 1999 (GOMBOSI Beatrix felvétele) gyúródeszkára öntjük a „bajszos" búzaszemeket. Másfél héten keresztül naponta többször langyos vízzel locsoljuk a 3-4 cm magasra halmozott, gyolccsal letakart búzaréteget. (Letakarni azért szükséges, hogy a búza gyököcskéje növekedjen és ne a zöldje.) Elsőként „lilulni kezd" a búza, ez azt jelenti, hogy csírásodásnak indulnak a magok, és összekapaszkodva egybefüggő búzatáblát alkotnak. Tíz nap után ollóval levágjuk a zöld hajtást, mert attól keserű lenne az étel.