Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyagismereti kiskáté. A fa makroszkopikus felépítése

nak nem képesek ellenállni, összeroppannak. Ez az oka, hogy a háncsszövet vastagsága elhanyagolható a fatesthez képest. A fa egyik legfontosabb sejtrétege a már többször említett kambium. Ez az az osztódásra képes szövet, ami befelé a farészt hozza létre, kifelé a háncsrészt. Működése a vegetációs idővel összefügg, aktivitása ez idő alatt változó. Osztódása legszaporább tavasszal, majd az első őszi fagyokig működése folyamatosan csökken, télen szünetel. Következtetésként levonható az, hogy összefüggés van a szállítandó folyadék mennyisége és a szövetek működése között, és érthető, hogy a folyadékszállítás miért szünetel télen. A ciklikusságnak köszönhetően a fa bele körül évente egy-egy új évgyűrűt hoz létre. Az előző mondatomban egy kulcsszót írtam le, ez az évgyűrű. A fa minőségét, tulajdonságait az évgyűrűk felépítése, az azt alkotó sejtek elosztása határozza meg. Leggyakrabban két réteget különböztethetünk meg egy évgyűrűn belül: a lazább szövetű tavaszi vagy korai pasztát, és a sűrűbb szövetű őszi vagy kései pasztát. A tavaszi paszta a nedvkeringés megindulásakor nagy üregű, vékony falú sejtekből áll, míg az őszi paszta sejtjei vastag falúak, kis üregűek. A két paszta élesen elkülönül a fenyőfélék és a lombos fák között a gyűrűs likacsú fák esetében. A szórt likacsú fák fatestében a határ nemcsak hogy nem éles, de a két paszta el sem különíthető egymástól. Attól függően, hogy a belet koncentrikus körök formájában vagy szabálytalanul veszik körbe az évgyűrűk, szabályos vagy szabálytalan évgyűrűkről beszélhetünk. Meg kell említenem, hogy az évgyűrű szélessége egy fajon belül is nagy szórást mutat. Függ a felvehető tápanyagok, a csapadék mennyiségétől. Ritkán, erős tavaszi fagyok vagy rovarrágás esetén, ha a fa teljes lombfelületét elveszti, Kéreg (GODET D., 1987)