Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

MŰHELYTITKOK - Román Árpád: Faanyagismereti kiskáté. A fa makroszkopikus felépítése

majd újra lombot ereszt, egy évben két korai, és két kései paszta keletkezhet. Sajnos az ilyen faanyagból készült fűrészárú hasadásra hajlamosabb. Ha a fatest felépítését mutatom be, beszélnem kell a szijácsról és a gesztről is. A szíj ács a fiatal, nedvkeringésben részt vevő, a fa palástja felé eső farész. Színe világos, sárgás vagy fehér, ami megegyezik a cellulóz színével. A geszt az idősebb fa, aminek sejtjei már elhaltak, és sejtfalaiba cserző, festő és ásványi anyagok, mézgák, gyanták halmozódnak fel. A sejtüregeket ún. tilliszek (gesztesítő anyagok) töltik meg. A szíjács és a geszt aránya a fatestben változó, faji jelleg. Színben is eltérés lehet a két farész között, ezek szerint beszélhetünk színes gesztú, vagy egyszínű gesztú fákról. Emlékeznek a két kis versre az előző cikkből? Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a gyűrűs likacsú fák és a fekete nyár színes gesztű fák. Lassan véget ér „az utazás a fa középpontja felé". Az utolsó farész a bél, melynek a kifejlődött, élő fa szempontjából már nincsen jelentősége. A belet 2-10 évgyűrű szélességben az ún. juvenilis vagy fiatal fa veszi körül. A fűrészáru tulajdonságait negatívan befolyásolja, ezért a fűrészüzemekben rendszerint kiejtik a választékból, mert repedések indulnak ki belőle, és a vetemedés is a bél és a juvenilis fa környékén a legerősebb. A következő számban a fafajok konkrét felismeréséről fogok szólni. Román Árpád Szieszta (HLAVICSKA Szilvia felvétele)