T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

H. Csukás Györgyi: A limitációkról

lön eladható alkatrészeit is felsorolják, például a szekerek, kocsik alkatrészeit. Nem hiányoznak az árszabásokból a javítási munkák sem, ami főként a munkaeszközöket készítő kovácsoknál (ekevasak, kaszák, kapák nádalása, acélozása, élesítése), és a hordókat készítő, karbantartó, javító pintéreknél jelentős. Noha a megadott árak önmagukban csak a vármegye elvárásait tükrözik, s nem a realitást, az azonos funkciójú termékek egymáshoz való árviszonya, az alapvető élelmiszerek, munkabérek, valamint az iparcikkek árának egymáshoz való aránya mindenképpen az adott időszakra jellemző. Az árszabásokat korábban is felhasználta szaktudományunk elsősorban a tárgytörténeti kutatásoknál, egy-egy árszabás adatai alapján azonban veszélyes túlzó következtetéseket levonni. Az árszabások sorozatának közreadása már sokkal megbízhatóbb képet nyújt az egyes iparágak termékeiről: nemcsak azáltal, hogy kiszűrhetők a nyilvánvaló átvételek, más megyék árszabásainak másolása, hanem azáltal is, hogy együtt tanulmányozhatók az egyegy termék előállításában együttesen résztvevő iparosok munkái: a kocsik, szekerek készítésében a kerékgyártók mellett a kovácsoknak volt egyenrangú szerepük, de a hordók korszerűbb vasabroncsos változatának megjelenésére sem a bodnárok, hanem a kovácsok árszabásaiban találunk adatokat. Az egyes mesterségek árszabásainak kronologikus, azon belül földrajzi rendben történő közreadása lehetőséget nyújt arra, hogy adott korszakban országos áttekintést nyerjünk egy-egy iparág jellemző termékeiről, de arra is, hogy egy-egy terület különböző időből fennmaradt árszabásait hasonlítsuk össze egymással. Az elnevezések kavalkádjában is segít eligazodni az árszabások gondos elemzése, egymással való Részlet Abaúj vármegye 1705. évi árszabásából