T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2004 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

H. Csukás Györgyi: A limitációkról

A limitációkról A múltunk tárgyi emlékeit vizsgáló muzeológusok, történészek számára becses forrásanyagot nyújtanak az árszabások, más néven limitációk, amelyek hosszú időszakon keresztül, és szinte az egész országra kiterjedően képet adnak az alapvető élelmiszerek, nyersanyagok, a kézművesek, mesteremberek termékeinek árviszonyairól és a munkabérekről. Árszabások azóta készültek rendszeresen, hogy az 1625. évi 40. törvénycikk az áremelkedés megakadályozására elrendelte az alapvető élelmiszerek, nyersanyagok, kézműves termékek árának és a munkabéreknek a limitálását. Ennek végrehajtását az 1659. évi 71. törvénycikk a vármegyék hatáskörébe utalta. Természetesen azokból a korszakokból maradtak fenn az egész ország területéről nagy számban árszabások, amikor a rossz termés, természeti katasztrófák, háborúk vagy egyéb okok folytán felborult a monetáris egyensúly, megnőtt az infláció, s a parasztság számára a legalapvetőbb közszükségleti cikkek beszerzése is nehézzé vált. Míg az élelmiszerek és alapvető nyersanyagok árának megszabására gyakorta sor került, a mesteremberek készítette termékeket ritkábban limitálták. Az árak meghatározását jobbik esetben megelőzte a helyi piaci viszonyokról való tájékozódás, a kézművesek kikérdezése, a nyersanyagok árának, munkabéreknek, szállítási költségeknek a kalkulálása. A több száz irat átnézése alapján azonban megbizonyosodhattunk arról is, hogy a vármegyék nem mindig végeztek alapos előmunkálatokat, hanem sokszor a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodtak: saját korábbi, vagy valamelyik szomszédos vármegye listáit másolták le, csak az árakat módosítva. Igen különbözőképpen értelmezték a limitáció alá vont termékek körét is: néhol csak a legszélesebb vásárlóközönség kielégítését szolgáló vásári készítményeket sorolták fel, más árszabásokban a társadalom különböző rétegei számára készülő, vásári és megrendelt, „mondva csinált" termékeket is. Hasonlóképpen változatos a munkák részletezése: van, ahol csak a tárgy sommás megjelölése szerepel, máskor annak mérete, anyaga, funkciója is, esetleg utalás történik a tárgy formájára, díszítettségére, a használók körére. Akadnak árszabások, ahol nemcsak egy-egy tárgyat, hanem annak kü-