T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2003 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

H. Csukás Györgyi: Balaton-felvidéki bútorok

met a különböző bútorféléken. A padtámlákon és a ládaelőlapon vésett, profitált kerettel két-két, a felület arányaihoz igazodó mezőt hozott létre, amely a padnál hosszan elnyújtott fekvő téglalap alakú, a ládánál a négyzethez közelítő. A ládánál a keretek sarkainál A kádártai sarokpad motívumai képzett kis négyzetekbe (HAJDA Zsigmond felvétele) négyágú rozettát faragott az asztalos, a sarokpad mezőinek sarkát viszont ívelten levágta, és az így képzett körcikkeket rovátkolással tagolta. A mezők közepére egy-egy nagyobb rozetta került. A két mező között helyezkedik el a jellegzetes, szimmetrikus virágtő, amely a kora klasszicista naturalista virágtövek egyszerűbb, népies megfogalmazású változata. A középső, oldalnézetben ábrázolt bimbós szegfű, illetve a kétoldalt lehajló margarétaszerű kis virág még felismerhető, a levelek azonban már ornamenssé stilizálódtak. Különösen jellemző a virágtő alul levelekkel történő lezárása. A kenései sarokpad felirata a kereteit mezőben található, a nemesvámosi ládáé a fedél alatt, a kulcspajzs két oldalán. A kádártai szobában kiállított ágynak a díszesebb végét a vízszintes zárópárkány felett S-alakú kontúrokkal határolt, faragással szegélyezett rokokó jellegű oromdeszka koronázza. A téglalap alakú alsó részt a szokásos vésett keretezésű mező tagolja, sarkaiban átlósan osztott négyzettel, a mező közepén pedig a hegyes szirmú nagyobb rozettával. A rokokó jellegű oromzat közepére került a virágtő. Ha a bemutatott bútorokat egymással összehasonlítjuk, a kisnemesi menyasszony számára készült nemesvámosi láda a leggondosabb kivitelű: a szokásos hegyes végű, sokszirmú virágot idéző rozetta helyén itt félkörívekből szerkesztett, belül is árnyalt rozetta van, a két mező közti virágbokor oldalra kiágazó levelekkel és virágokkal dúsabban faragott. A felirat elejét és