T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

H. Csukás Györgyi: Katolikus temető a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben

Tolnai rezi kőfaragó által készített síremlék Szt. Imre és Szt. Erzsébet alakjával (Zalagyömrő, 20. század eleje) Kutasi Imre keszthelyi kőfaragó által készített síremlék (Zalagyömrő, 1925) keret, ahol a közelben jól faragható követ biztosító bányák voltak. A Keszthely környékén fejtett sárgásbarna vagy kékesszürke árnyalatú, finom szemcsés, könnyen faragható homokkőre alapozva, jelentős kőfaragóipar jött létre. A kőművesek, kőfaragók, ácsok céhe 1750-ben alakult meg Keszthelyen, nem sokkal azután, hogy Festetics Kristóf megszerezte a Gersei Pető család birtokait. A nagy uradalmi építkezések mellett a kőfaragómesterek falusi, egyházi közösségek, egyének számára is dolgozhattak. A Keszthelyen megtelepedett és lassan elmagyarosodott kőfaragók néha dinasztiákat alkottak, alkotásaik Zala, Veszprém, sőt olykor Vas és Somogy megye területére is eljutottak. A falusi megrendelők ízléséhez alkalmazkodva a feszületek alakjai egyre merevebbek, provinciális megfogalmazásúak lettek. A 18. században még ritkán, a 19. század elejétől azonban egyre nagyobb számban készültek kő síremlékek. A céhek megszűntével a 19. század végén több önálló műhely alakult. Miután a Keszthely környéki bányák las-