T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: TÉKA 2002 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2002)

H. Csukás Györgyi: Katolikus temető a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben

Katolikus temető a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben A Bakony, Balaton-felvidék tájegységben katolikus szakrális emlékek bemutatására törekedtünk: a faluközpontban templomot, a külterületen temetőt és kálváriát telepítettünk. A templom előtti kőkereszt, a temetőkereszt, a síremlékek és a kálváriacsoport egyúttal a táj kőfaragóiparát is reprezentálják. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken a különböző földtörténeti korok kőzeteinek igen változatos kőfajtáit bányászták, s ezekre épülve jelentős kőfaragóipar jött létre. Számos helynév, földrajzi név, történeti forrás bizonyítja, hogy a kőfejtésnek, a kőfaragásnak a kora középkorig visszanyúló hagyománya van. A 18. századtól a lakóházakat is kőből építették, ugyanabból a kőanyagból, amelyeket a középkori templomok építésénél is felhasználtak. A faragott kőből készült építészeti elemek, tagozatok ennek ellenére aránylag ritkák a vidék népi építészetében: lépcsőfokokat, földdel fedett pinceboltozatok fölé nyúló, kéményszerű pinceszellőzőket látni ittott, és kisnemesi kúriáknál fordulnak elő néha faragott kőoszlopok, kő kapuszemöldökök, kerékvetők. A falusi kőfaragók leggyakrabban készített munkái a köszörűkövek, a kő kútkávák, különféle itatóvályúk, kő préstalpak voltak. A mindszentkállai portán berendezett kőfaragómúhely a vidék kőfaragóinak és a hagyományos műhelyeknek állít emléket. A jóval nagyobb szakértelmet, ügyességet követelő kőkeresztek, szobrok, sírkövek készítésével sokkal kevesebben foglalkoztak. Réthelyi Jenő, Eszes László és Hála József kutatásai alapján a Balaton-felvidéki katolikus falvakra olyannyira jellemző út menti, temetői, templom melletti kő feszületek a 19. század elején jelentek meg. A század második felében azonban egyre többet állítottak közösségek, de egyének is. A legkorábbi kőkeresztek készítői olyan - osztrák, német származású - kőfaragók és azok leszármazottai voltak, akiket a Festetics-uradalom hívott Keszthelyre nagyarányú építkezéseihez, vagy legényként vándorolva jutottak el a keszthelyi kőfaragómesterekhez. Nem véletlen, hogy épp azokon a helyeken vertek gyö-