H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

in memóriám Temleitner József 1927 -1992 A múzeum már két éve épült - épült?! Többet bontottunk vissza, mint építettünk - és mi, alig technikusok, csak ismerkedtünk az ismeretlen munkával, mikor negyedik vezetőnk megérkezett. Nem volt bennünk nagy várakozás. A vezetők jönnek, mennek. Bemutatkozásakor egy mindenhol gömbölyű, mosolygós, élénk tekintetű urat ismertünk meg, aki csak érdeklődött, kérdezett. Uramisten! Hogy tudott kérdezni! Hányszor leizzadtunk egy-egy mellékesnek tűnő kérdésétől! Sohasem utasított. Csak kérdezett. Lényegre törően, a mellébeszélést eleve kizárva. Vezetőnk volt. Huszonévesek közt az "öreg". A szakmai minimum által gerjesztett pimaszsággal elegy önbizalmunk megtört szakmai, szellemi fölényén, diplomatikusan tanári tolarenciáján. Tanított bennünket, anélkül, hogy ennek tudatában lettünk volna. Szakmailag lettünk felnőttek mellette. És nem csak szakmailag! Példát mutatott szerénységből, böl-