H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

Az első szoba részlete esetleg a legszükségesebb konyhai edények tárolására szolgált, a kéményalja helyettesítette a mai konyhát: itt volt a tűzpad a szabad tűzön való főzésre, a vízmelegítésre szolgáló beépített "katlan", s innen fűtötték a szobai kemencét. Ma az 1979-es rekonstrukció nyomait láthatjuk: a beépített un. rakott tűzhelyet, előtte a tűzpadkával és a kemence szájnyílásával, valamint a hátsó szoba falán lévő padkát, amely csakúgy, mint a körülötte lévő tér, a különböző konyhai eszközök bemutatására szolgál. A kéményalja mennyezetét sötétre festették, jelezvén az egykori nyitott kéményt, amely a szobai tüzelőberendezések füstjét is elvezette.Amíg a kéményalja a lehulló korom miatt díszítetlen, legfeljebb csak a tiszta fehér meszelés jellemezte, a pitvarnak a kéményaljával határos , boltíves nyílással áttört falát festett tányérok és bögrék tették szembetűnően díszessé. A pitvarból nyíló első és hátsó szobát itt egykor különálló családok lakták. Ma a hátsó szobában ugyancsak az e tájra jellemző berendezést találunk: a bejárat baloldalán /a szoba hátsó falánál/ egyvégben álló két