H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

sott keményfa pillér alkotja. Rajtuk fekszenek a kerülők (koszorúgerendák). Mindkét végén lekontyolt tetőszerkezete szelemenes. A szelement két pár ollóláb tartja. A lábfá

kat páros, iveit karpántok rögzítik a kerülőkhöz és keresztgerendákhoz. Az épület bal oldala istálló, középső része átjárható szérű és egyben kocsiszín, a jobb oldala pajta. A két szélső fiók lábfáit a föld színén gerendák kötik össze, mégpedig úgy, hogy csapjaik' a lábfák vájataiba illeszkednek. Az istálló falazata sárkarós, a pajtáé a három külső oldalon fonott. Az istállóban a hátsó fal mentén húzódó jászolnál egy pár ökör és egy-két tehén számára volt hely. A hal mázos falurészen, a muraszemenyei ház előtt római katolikus harangláb áll. A túlnyomóan reformátusok lakta község felekezeti kisebbségét képviseli, akiknek nem telt önálló templomra. Az építmény az ágasos fa haranglábak szép és korai példánya. Kisbodolyán (ma Bodolyabér, Baranya m.) épült, rosszul olvasható vésett évszáma szerint talán 1829-ben. Kúpos tetőszerkezetét fazsindely borítja. 1983-ban lebontottuk. Eredeti harangját a hívek áttették új harangiábjukba, ezért a múzeumban egy 1748ban öntött katolikus harangot helyezünk el benne. (Ld. TÉKA 1982/2-3. 18-19.) A muraszemenyei porta után, immár utcasorba illeszkedve az őcsényi ház következik. Tájegységünknek ez a kiemelkedő építménye a Tolnai Sárköz kultúráját tárja elénk azokból az évekből, amikor - 1870 táján - a lecsapolások következtében a sárközi őslakosság példátlanul meggazdagodott. A házat és melléképületeit 1976-ban lebontottuk. A lakóépület kora bizonytalan. A 19. század első felétől több építési periódust regisztráltunk. 1860ban a kateszteri fölmérések tanúbizonysága szerint már L-alakú épület volt. 1872-ben a házon nagy átalakításokat végeztek. A meglévő szoba-konyhaszoba-konyha-kamra-istálló-kocsiszín-kamra beosztású, tornácos épület új vakolatdíszes homlokzatot, tornác-mellvédet kapott, és tisztaszobát rendeztek be benne. A múzeumi újraépítéskor ezt az állapotot mutatjuk be. A házhoz tartozó gazdaság alakulásában 1872 a fölvirágzás éve. A harminc hold szántóval rendelkező Bálint család ekkor házasság révén tovább erősödik. Benősül a családba a falu egyik legtehetősebb gazdája, Tóth Pál. A házat föl-