H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

A muraszemenyei ház elötornáca Alaprajza különbejáratos. Eleve két szobával építették bővített család számára. Mindkét szobáját zöld szemeskályhával fűtötték, konyhájában hátul középen magas, hasábalakú sütőkemence állt. A múzeumi enteriőrben szeretnénk a múlt század hetvenes éveinek állapotát rekonstruálni, amikor a középparaszti rangú házat két testvéri család több generációja lakja. A tisztaszobának ekkor még halvány lehetősége sincsen. A lakás túlzsúfolt, sok a keményfa bútor, a szobabelsők sarkos elrendezésűek. A díszítés igényét két virágozott menyasszonyi láda, néhány szép faragott tárgy és - lévén a lakók katolikusok - egy-egy szentkép jelzi. (A részletesebb berendezési elképzelés fölvázolásához még nem rendelkezünk elég bútorral.) A szabálytalan alakú udvart az utca felől palánk, másutt fonott kerítés határolja. A lakóház mögött zsilipéit falú, kétosztatú disznóól helyezkedik el, padlásán a tyúkok hálnak. Vele átellenben magasodik a kukoricás kas. Ez egy óriási, fölfelé szélesedő, ovális keresztmetszetű kosár, amit fatuskókra emelt gerendatalp és négyoszlopú vázszerkezet tart. Négy szarufapárból álló egyszerű födele zsúpos. Három szekér kukorica befogadására alkalmas. Az építményt Letenyéh vásároltuk, és 1981-ben beszállítottuk a múzeumba. Ekkor Letenyén még öt-hat hasonló kas volt használatban. A telek végére kerül a letenyei átjárós istállos pajta. Igen archaikus építmény a múlt század derekáról. A tartószerkezetet négy pár földbe á-