H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

A nagy fellendülés Nagy Péter személyéhez kötődik, aki 1693-ban itt admiralitást létesített. A következő századokban a város fejlődése töretlen, erről magunk is meggyőződhettünk azon a tanulságos és hozzátehető, jól installált kiállításon, mely a várost, a város életét mutatta be a XIX-XX. század fordulóján. Körülbelül ezt az állapotot szemlélteti egy máshol kiállított városmakett, sajnos azonban az ottani templomokat, kolostorokat hiába is kerestük volna, a kultúrpolitika és a városrendezés nyomukat is eltüntette. Még szerencse, hogy a teljesen átalakított főútvonal mögött valami megmaradt a régi Arhangelszkbol, s ezt az utóbbi egy-két évben immár igyekeznek megőrizni, sőt településszintű rekonstrukciójuk is megindult. Mielőtt látogatásunk célját, a szabadtéri múzeumot bemutatnám, feltétlenül szólnom kell arról a területről, melynek népi kultúrája megörökítésére vállalkoztak. A méretek számunkra nehezen felfoghatók. Az Arhangelszki Terület 594.200 négyzetkilométer. Csak összehasonlításul, ez nem is kevéssel nagyobb, mint Franciaország vagy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együttes területe. A lakosság száma csak mintegy 1,3 millió. A székvároshoz a terület nyugati határa viszonylag közel van, alig több, mint háromszáz kilométerre, délre 450 kilométer ez a távolság. Az igazi távlatok azonban keletre nyílnak, a Területhez tartozik az 1200 kilométerre fekvő Jugor-félsziget, sőt Novaja Zemlja és a Ferenc József-föld is. Az éghajlati viszonyok hasonlóan szélsőségesek, Arhangelszkben a januári középhőmérséklet mínusz 12°, a júniusi plusz 14° ( Budapesten ezek: -2°, és +21°). Az abszolút minimum -45°, a maximum +35°. Ezek tehát azok a körülmények, melyek között arhangelszki kollégáink élnek és dolgoznak is. A körülményekből mi is kaptunk egy kis ízelítőt. Vendéglátóink úgy tervezték, hogy elvisznek minket a Szoloveckij-szigetre. Nem igazán nagy távolság, 250 kilométer Arhangelszktői a szigetcsoport a Fehértengerben, ahol egy csodálatos 15. századi kolostoregyüttes áll. Ha valakinek a név ismerősen cseng, nem véletlen, itt volt az egyik első GULAG, melyről a 30-as években propagandafilmet forgattak. A film újravágva 1989-ben bejárta a világot (nem tudok róla, hogy nálunk nyilvánosan vetítették volna). Nos, ez a múlt nem tűnt el nyomtalanul, a még mindig belügyi felügyelet alá tartozó