H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

területre kollégáink negszerezték a külön belépési engedélyt. A kirándulás napjára azonban feltámadt a meglehetősen kellemetlen szél. Ebben a kis nyolcszemélyes repülőgép még le tudott volna szállni a szigetek repülőterén, de nem volt semmi biztosíték arra, hogy akár egy hétig fel is tudna szállni. így legnagyobb sajnálatunkra, le kellett mondani erről a kirándulásról. A múzeum legfontosabb adatait már bevezetőül említettem. Az Arhangelszk városától körülbelül 20 kilométerre délre, az Északi-Dvina partján egy olyan területet választottak ki, nely alkalmas arra, hogy az áttelepített épületek eredeti környezetükhöz nagyban hasonló terepre kerüljenek. A terveket annak idején az ismert moszkvai műemlékes építész, Borisz Gnyedovszki vezetésével dolgozták ki. Hat, a mi kifejezésünkkel tájegység építését határozták el, közülük a Kargopol-Onyega, az Északi-Ovina és a Mezeny "szektor" már részben, vagy teljesen kész, a Vaga, Pinyega és a Tengertnellék egységek építése folyik, vagy tervezett. Az, hogy az egyes tájegységek mind vízrajzi neveket, többnyire A múzeum telepítési terve folyónevet viselnek, nem véletlen, hiszen csak a folyók mente alkalmas a megtelepedésre . A szakmai és gyakorlati előkészítő munkáról, az épületek kiválasztásáról, a berendezések koncepciójának kialakításáról, stb. egy ilyen látogatás alkal-