H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

BERECZKY ZOLTÁN (1974-1976 között dolgozott a múzeumban, a tárgyraktár kezelője volt. Ma református lelkész.) — A múzeumban csak két és fél évig dolgoztam, de ez az időszak nagyon fontos volt számomra, és egész életemben mély nyomokat hagyott. A tárgyraktár kezelőjeként szinte egyetlen feladatom a tárgyak mozgatása volt. Időközben azonban megismertem a múzeológiai gyakorlati módszereket is, megtanultam leltározni, tárgyakat meghatározni, érdekelt a tárgyak anyaga, de később volt időm a különböző motívumokkal is foglalkozni. Egyszóval egy sajátos helyről, a múzeum tárgyraktárából ismerhettem meg a magyar népi kultúra tárgyi világát, ennek a kultúrának a vizsgálati módszereit. Közben szinte az egész országot bejárhattam, hiszen a tárgybegyűjtő utakon én mindig részt vettem. Arra is lehetőségem volt, hogy a műszaki osztályon dolgozó kollégáktól ellessem a bontások, a tervezések, az építés titkait. A sok-sok gyakorlati tanulás, és nem utolsósorban a nagyon sok, nagyon jó emberi kapcsolat tette igazán változatossá, izgalmassá napjaimat. — Lényegében ennek a múzeumi porral kevert ismerettömegnek (amely a múlt és a jelen szinte minden területére kiterjedt) a segítségével fogalmaztam meg magamnak, hogy milyen is volt egy-egy időszakban az az életforma, amelyet magyarként élt meg Pincekiválasztáson Söjtórön