H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

sajtolás is - a nagy nyomóerő miatt - száraz törköt adott. Ha másodbort /lőre/ akartak készíteni, kevésbé préselték ki a törkölyt. A múzeum e jelentős gazdasági eszköze /Itsz.: 87.23.1-30./ a szőlőfeldolgozás középkori, mediterrán jellegű technológiájának emléke, ami a múzeum zalai présházpincéjében kap kiállítási helyet. Kecskés Péter Észak-Magyarország tájegység A korábbi telepítési tervekben Észak-Magyarország falusi-mezővárosi kultúráját három tájegység mutatta volna be: a Nógrád, Heves, Borsod valamint Abauj és Zemplén falusi építkezését megjelenítő tájegység és az észak-magyarországi mezőváros tájegység is ezt a sok vonásban összefüggő területet reprezentálta. Természetesen a nagytájon belől a kistáji eltérések úgy épületekben, mint a településszerkezetben is megtalálhatók, s az eltérő társadalmi-gazdasági alap is indokolta, hogy a területet így, három oldalról megvilágítva mutassuk be. A jelenlegi tervek azonban a kötődéseket képileg is hangsúlyozzák avval, hogy az egy tájegységgé összevont két "paraszti" tájegység közvetlenül az észak-magyarországi mezőváros szomszédságában kapott helyet. A tájegység lakóházai az Üregvíz patakkal párhuzamosan futó észak-dél irányú út keleti oldalán sorakoznak majd. A két kistáj különállását azonban az új telepítési terv is érzékelteti: a Nógrád-Heves-Borsod megyék építkezését megjelenítő részt a pajtáskertekhez vezető nyugat-kelet irányú út választja el az abaúj-zempléni résztől. * Az Észak-Magyarország tájegység Nógrád, Heves, Borsod népi építészetét ismertető első fele egy e tájon felbukkanó, sajátos településforma bemutatására vállalkozott. Olyan megosztott beltelkű falvakat