H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1985 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

kUlönálló kamrát fogunk falépíteni a telken. A család a máit század végén hat tagból állt: Cseresznyés Imre és felesége, lányuk, Vilma és leánytestvére, végül Cseresznyés Imre szülei. A fiatalok az első szobában laktak, a hátsóban, az ún. kocsmaszobában pedig az idős házaspár. A lakóház berendezése bizonyos fajta keveredést mutat: múlt század eleji bútorok és használati tárgyak század végiekkel vegyülnek, de a hagyományos parasztlakás elrendezési formáját követik. A házba kerülő bátorok és tárgyak többsége Szentgyörgyvölgyről és a környező falvakból való. Az első szoba berendezése már nem a jellegzetes sarkos elrendezési módot mutatja be, hanem a szintén hagyományosnak? mondható párhuzamos változatot. Ez a század végén többnyire a régi bútorok átrendezésével és új bútorok bekerülése révén jött divatba a nyugat-dunántúli vidékeken. A füstöskonyhában kemence és különálló tüzelőpadka áll. A helyiség berendezése a hagyományos nyugat-dunántúli füstöskonyhák enteriőrjét reprezentálja korabeli használati tárgyakkal felszerelve. A hátsó szoba a már említett kocsmaszoba. Itt mérték vásárok idején a bort és pálinkát, de év közben is itt lehetett egy-két pohár italt inni. A kocsmaszoba bútorai a hagyományos sarkos elrendezési módot követik. Itt helyezzük el a borméréshez szükséges edényeket és használati eszközöket, de itt kapnak helyet a kisebb élelmiszertárolók is. A szoba előtti un,, "közpitarba" felállított asztal és pad