H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 2-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

lye a nyolcszög öt oldalával zárul. Hajójának két oldalán egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, közös kávába foglalt hármas ikerablak világította meg. A kápolna kifestését Joseph Schmitz pozsonyi festő végezte,a Szt. Anna oltárképet Sebastian ivlaisch ugyancsak pozsonyi festő készítette. Ennek a kápolna építésével egyidős falfestésnek a nyomait nem találtuk meg, vakolatig leverték. 1858-ból arra van adatunk, hogy a kápolnát újabb haranggal szerelték fel, s Simor János megyéspüspök bármaútje alkalmával szentelte fel. Valószínűleg ehhez az időponthoz köthető a kápolna karzattal való bővítése, s a falazott torony építése. Ekkor verték le a korábbi falfestést. A kápolna karzattal való bővítésével egyidejűleg a hármas ikerablakoknak a bejárat felé eső tagját befalazták, a karzat mellvédje ui. félig takarta volna az ablakot. A kápolna belsejét ekkor egyszerű fehér meszeléssel látták el, díszítésként azonban a szentély falain vastagabb vakolatrétegbő'l képzett keretezéssel szegmentíves lezárásu tükröket, az oldalfalakon a diadalíven és a karZ8t feletti boltíven pedig hasonló megoldással lapoB csehsüveg-boltozat vonalát követő tükröket alakítottak ki. 1864-ben ismét megújították a kápolnát. Belsejét Joseph Groft festette ki, miután a meszelt tükröket keretező vastagabb vakolatsávokat leverték. l#71-ben a kápolna tornyát és tetejét javították, ekkor készülhetett a megújított, magasabb gerincű tetőhöz a jelenlegi gazdagon tagolt főpárkány is. A kápolna ekkor fehérre volt meszelve kívül, később a faltükröket mélysárgára festették, a lizénákat, ajtó-, ablakkereteket