H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

darabjai főként ausztriai kegyhelyekről származnak /Má~ riazell, MariaLanzendorf, Eisenstadt/« A ház hosszabbik szárnyának oldalában tekinthető meg a mosonszolnoki kút, amely a ház alá benyúló kőbélletes építmény /1849/. A BOGYOSZLÓX LAKÓHÁZ A Rábaköz, mint néprajzi kistáj, Kapuvár, Csorna, Szany karakterisztikus viseleti, népművészeti hagyományairól ismert elsősorban, A bogyoszlói lakóház a Rábaközről átfogó képet igyekszik rajzolni a bemutatásra kerülő tárgyakkal, gazdálkodási együttessel. Bogyoszlón, a Rábaköz községeivel egyezően,a vizközi földek adottságai szerint a földművelés és állattenyésztés azonos súllyal határozta meg a parasztgazdaságokat. A múlt század vízrendezési munkálatai következtében megváltozott az arány. Néhány szántóföldi kultúra, igy a cukorrépa területe megnőtt, haszna gazdagodást hozott. Az 1874-es tűzvész után újjáépülő falubelsőben kialakult az utolsó egységes faluképek egyike. Ennek a faluképnek fontos eleme a keresztszárnyas, középfolyosós lakóházak sora. A helyben égetett téglából ké szült módos gazdaházak zsalugáteres ablakaikkal, berakásos foiyosóajtóikkalf szépen tagolt téglaoszlopos kerítéseikkel szinte mezővárosi külsőt adnak a falvaknak. Ennek a típusnak egyik jelentős képviselője a Megyesi-csalad 187^-ben épült lakóháza. A lakóhelyiségek hagyományos módon a középfolyosóról nyílnak, soros elrendezésben.