H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

A többgenerációs nagycsalád együttélésének szükségletei szerint kialakult épületegyüttes berendezése a múlt század végét idézi. A szülök lakhelyéül szolgáló első szoba és közös használatú, folyosóról nyíló konyha az önellátásra törekvő parasztgazdaságról vall. A viseleti darabok és a lakástextília egy része házi vászonból készült, a Dútorok, szerszámok, edények között sok a kézzel faragott,házilag készített holmi. A fehérhímzéssel készült darabok között találjuk az áttört, tűvel varrott csipkével, "pókozással" ékes ágytakarókat és párnavégeket. A höveji varrással rokon "pókos" darabok mellett a "fedeles ágy" csipkevégu párnái már a századvég új divatját is megmutatják. Kézi horgolással és gyári csipkebetéttel is találkozunk közöttük. A testi ruhákon, függönyökön előforduló egyszerű fehér hímzés, a szőttesek sávolyiintái és a kékfestő anyagok felhasználása a lakásdíszítésben hagyomány és újítás harmóniáját adják. A konyhában, kamrában a közeli Dőr, Győr és Tata fazekasközpontjaiban készült cserépedények, csornai kádármesterek kezéből való dongás bödönök és kádak mellett sok TÉKA 1980. 1.- —9