H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

házilag készített fa, zsúp, vessző és gyékény edény ta­lálható* A fiatal család lakószobája már a kapuvári, pá­pai és helybéli asztalosmesterek munkáját, a gyári készí­tési kelméket, dísztárgyakat használja föl, de hagyomá ­nyos, sarkos elrendezésben* A bogyoszlói lakóházak az itt bemutatásra kerülő épülethez hasonlóan szinte a mai napig megőriztek régies elemeket* Megmaradt a szabadkéményes n hidegkonyha n « Nyilt tűzhelyen, kemencében sütő-főző asszonyok munkahelye ez, ahol "kohók"-ban forralt vízzel forrázták a hamut a szapuláshoz, főzték az állatoknak va­lót és tüzeltek a szobai cserépkályhák konyhába nyíló fű­tőnyílásában* A szapuló sajtár, a kenyérsütő kemence előt álló dagasztóteknő, a perecverő pad körüli munkák idején meghatározott rendben használták a konyhát az egy fedél alatt élő család tagjai. A rábaközi perec "verése" búcsú vagy lakodalom előtt vidám alkalom volt a családi együtt­létre* A Megyesi-ház melléképületei már mutatják a XIX« század végén szétváló családok gazdálkodásának jellemző­it* Fokozatosan önállósul az egy fedél alatt élők állat­tartása, a kamrák, istállók, ólak leválasztással, vagy új építéssel szaporodnak* A különböző korú zsilipéit oldalú "hidas" disznóólak egymás után kerülnek a portára a kör­nyékbeli faragófaluból, Himódról* A bogyoszlói lakóház a hagyományos gazdálkodás és életmód szerves egységét mu­tatja a rábaközi mezővárosok "tisztaszobás" rendjétől el­térően*

Next

/
Oldalképek
Tartalom