H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1981 1-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

vízhozam miatt - hamarosan megszüntették* A kőpadot megcsonkították, s a malomtér hátulsó részében kamrát választottak le. A korábbi, valószínűleg deszkaoromzat helyére kő csúcsfalat építettek. A malom jelenlegi külső megjelenése már ezt az állapotot tükrözi: a vizikerék feletti kő csúcsfal megtámasztására a hátsó kerék kiiktatása után a malomárkon átívelő támpillért építettek, a kerék védelmére és kényelmes megközelítésére pedig zárt malomházat képeztek ki* A malomárokból előkerültek bontáskor az utolsó zsilip maradványai is* A malomház három oldalán U-alakban húzódott a kőpad és a galéria, mindkettőhöz falépcső vezetett fel a raalomtérből. A tölgyfapilléreken nyugvó, díszes, fűrészelt mellvédes galériáról lehetett a molnárlakást megközelíteni, melynek padlószintje a terep emelkedésének megfelelően magasabban feküdt. A lakórész szabadkéményes konyhából, a pitvarból nyíló moin Írsz obiból és külön bejáratú segédszobából állt. Utóbbin a gazdasági szárny felépülésekor ajtót vágtak az istálló felé. Előkerültek a szobák konyhával határos falán az elfalazott tüzelőnyíl ások,