H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1981 1-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

valamint a konyhai középkemencés tüzelőberendezés alapja is. A konyhát a 19.sz. végén zárt kéményessé falazták el. A tetőszerkezet többszörösen átalakított, néhol másodlagosan felhasznált, gyenge minőségű, hevenyészetten megmunkált gerendákkal javított, toldozott. A mintegy 13 m-es fesztávolság áthidalására speciális ferdeszékes tetőszerkezetet alkalmaztak. A csúcsfalakon és a padlástérbe felnyúló harántfalon jól láthatók a korábbi tetőszerkezethez tartozó oldalszelemenek felfekvési helyei. A tető többszörös átalakítását, újrafedését jelzi az is, hogy a malomház döngölt földpadlója alatt vastag rétegben találtunk cseréptörmeléket, s hódfarkú cserepek töredékeit használták fel a későbbi falazásoknál is a kövek szintbehozására. Évszámos téglákat csak a későbbi átépítéseknél találtunk. Ezek szerint a malom nagyobb átalakítására, a jelenlegi külső homlokzat kialakítására az 1870-es élvekben került sor. A malom jól reprezentálja majd múzeumunkban a vízimalmok régi típusát. Sikerült a malom és a molnárlakás berendezésének néhány fontos darabját is megvásárolnunk. A malomszerkezet hiányzó részeinek rekonstruálására több Veszprém megyei malomban végeztünk felmérést. /A bontást 1981. június 29 - július 6. közt Zarándy János és brigádja végezte* Szakmai segítséget nyújtott Wöller István. A bontást vezették: H.Csukás Györgyi muzeológus, Szálai András, Thné Mandik Ibolya és Sabján Tibor építészek. A bontásról Gáspár Mihály készített fényképfelvételeket./