H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1981 1-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

peltek a csűr mellett* a pelyvát a csűrbe hordták be, és ott tárolták. Korábban ide hordták be a gabonát, itt tartották a takarmány egy részét, itt volt a helye a szekérnek, a szánnak, a nyomtatás és szórás eszközeinek* A csűrnek társadalmi funkciója is volt* Tartottak benne farsangi mulatságot, terítették lakodalmi asztalt, s nyáron itt aludtak a legényeké Irodaion: Jankó János: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar /székely/ népe. Földr.Közl.1893.108. Kós Károly: Régi Kalotaszeg. A M.Mérnök és Ép.E,Közi. 1911.50.sz. 639-649. Gönyei Sándor: Kalotaszegi jármos csűrök. Ethn.1957. 504-511. Gilyén Nándor: Csűrök a szatmári Erdőháton, Népr.Közl.1960. l.sz. 52-61. A felsőszenterzsébeti harangláb I98I. november 10—13-a közt bontottuk le a felsőszenterzsébeti haranglábat* A falu mögött húzódó dombon rövid Ideig két harangláb állt egymás mellett: az egyik, a régi, a szabadtéri múzeumba kerül, a másikat helyette építtette a múzeum a falunak* Ebbe az újba helyezték át a harangot, amely régi helyén november 10-én déli 12 órakor szólt utoljára* A harangszó után rövid ünnepséget tartottunk., "Egybegyűltünk, hogy a kétszáz éves haranglábat búcsúztassuk, s helyette egy újat avassunk, adjunk át az egyházközségnek, a falunak" - szólt a búcsúztató, s így folytatódott: