Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

VALLÁS ÉS NYELV - Értelmiség

mánul tanultak. Emiatt a szülők szabadidőben foglalkoztak gyermekeik magyar nyelvű képzésével, aminek eredményeként 2007-ben a nagyobb, 2011-ben pedig a kisebb lányuk került be Kolozsvárra a református kollégiumba. Sokakban az a nézet él, hogy szórványban 6-7 évnél tovább nem jó maradni, mert kiég az ember. Ha nem is maradnak életük végéig itt ezek a lelkészek, de tapasztalatom szerint a fiatalos lendületükből sok mindent sikerül megvalósítaniuk. Persze a gyülekezetek is tisztában vannak azzal, hogy a lelkészek egy része csak átmenetinek érzi ittlétét, és ez is azt erősíti bennük, hogy ők csak másodlagos személyek, nem fontosak az egyházuknak. Amikor gyakori lelkészváltás van, akkor a gyülekezet nagy része eltávolodik a lelkészektől és az egyháztól. Ugyanakkor 2011-ben Lónyán tapasztalhattam meg, hogy a közösség magja (néhány idős asszony és férfi) milyen szeretettel, reménységgel vette körül a 3 hónappal korábban odakerült lelkészt. Mivel felesége még munkahely hiányában nem tudott utána jönni, ezért takarítással, főzéssel is segítették őt, a férfiak pedig a parókia rendbetételén ügyködtek. A szórványban élő református hívek lelki életének felpezsdítésében vesz részt a Vetési László vezette szórványmisszió, melyre 2008-ban Alpestesen, Csernakeresztúron, Hosdáton, Kisbarcsán, Rákosdon, Pusztakalánban, továbbá a petrillai és lónyai lakótelepeken került sor: a kolozsvári teológus hallgatók fölkeresték a gyülekezetek tagjait, próbáltak olyan elveszett embereket is megtalálni, akik nem szerepeltek az összeírásokban. Ám akadt olyan település is, amelynek fölajánlották, hogy küldenek növendékeket, de azt a helybeliek azzal utasították el, hogy a hívek anyagilag nem győznék a 3-4 fő elszállásolását. Emögött inkább a közönyt éreztem, az elöregedett gyülekezet már elfogadta kilátástalan helyzetét. Ezen példák azt is bizonyítják, hogy a felbomlás okai nemcsak külső tényezőkben keresendők, hanem a közösség önmagát számolja fel, amihez a vegyes házasságok, az egy-két gyermek vállalása és a külföldi munkahely miatti elköltözés is hozzájárul. A református lelkészeknek általában jó kapcsolatuk van a magyarokat tömörítő egyházak helyi vezetőivel, a római katolikus papokkal, unitárius és baptista lelkészekkel. Persze a kapcsolatot az életkoruk is meghatározza, ha egyforma idősek, akkor gyakrabban járnak össze. Az egyháznak régen és ma is a legfontosabb szerepe az igehirdetés, hogy közelebb vigye az embereket Istenhez. Emellett régen a lelkészek sok mindenhez értettek, például ők ismertették meg a mezőgazdasági újításokat a hívekkel, köl34