Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története
lemreméltóak, mert a viták nyomán kezdődött meg a bizonyító anyag szélesebb körű kutatása, feltárása. HUSZKA József összehasonlító módszerrel dolgozott, és azt igyekezett bebizonyítani, hogy a székelyek lakóházukat, díszítő elemeikkel együtt keletről hozták magukkal." HERMÁN' Ottó természettudományos felkészültséggel és érdeklődéssel fordult a magyar ház eredetéhez és a ház fejlődését az őssejtből kiindulva a sejtek evolúciója példáján magyarázta. Elképzelése szerint a magyar állattenyésztő nép volt, ezért a magyar ház a primitív pásztorkunyhóból fejlődött ki a sejtfejlődés törvényszerűségei alapján. 2 5 Míg az említettek rendkívül gyér ismeretekre alapították, JANKÓ János következtetéseit jóval szélesebb anyagismeretre építette. Több táji monográfia megírása mellett 2 6-a millenniumi kiállításon bemutatásra került „néprajzi falu" tudományos előkészítőjeként - az akkori Magyarország falusi lakóházait áttekintette, főbb típusait megállapította, továbbá kísérletet tett arra, hogy ezeket a típusokat a német-osztrák lakóházkutatás által rögzített típusokkal összevesse. 2 7 Megállapításai szerint, melyeket jószerével csak az alaprajz tanulmányozására épített - a magyarországi telekberendezés és a lakóházak (a székely ház kivételével) a felnémet ház típusába sorolhatók. 2 8 Később megkülönböztetett az ország nyugati felében egy magyar háztípust is, melyet az jellemez, hogy mindegyik helyiségnek külön bejárata van az udvarról. 2 9 Kortársa volt BUNKER, J. R.. aki ugyancsak a „Néprajzi falu" anyaga alapján törekedett típusok megállapítására. Érdeme az is, hogy a magyar kutatások eredményeit a külföld felé közvetítette.'" Miután a magyar ház eredete és evolúciója körüli vita megnyugtató eredményt nem hozott, a 20. század első évtizedeiben az anyaggyűjtés, a terepmunka felé fordult a figyelem. Ebben az időben számos pontos leírás látott napvilágot a különféle szakfolyóiratok hasábjain a magyar nyelvterület lakóházairól, gazdasági épületeiről és a házak berendezéséről." Ezek az írások nem voltak egyforma értékűek, mégis a 30-as évek 24. HUSZKA József: A székely ház. Bp. 1895.; HUSZKA József: Tárgy i ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai. Ethnographia, 1898. 97-105.; HUSZKA József: „A magyarság háza". Ethnographia, 1899. 217-223. 25. HERMAN Ottó: „A magyarság háza". Ethnographia, 1899. 282-286., 380-381.; HERMAN Ottó: A magyar ősfoglalkozások köréből. A magyarság háza. Természettudományi Közlöny. 1899. 231-262. 26. JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. Bp. 1892.: JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 27. JANKÓ János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp. 1897. A kiállítás anyagának és JANKÓ megállapításainak új néprajzi értékelése: BALASSA M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon. Ethnographia, 1972. 553-572. 28. JANKÓ János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp. 1897. 941-947. 29. JANÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 205-206. 30. BUNKER, J. R.: Das ethnographische Dorf. MAGW 1897.; BÜNKER, J. R.: 1 lerde und Öfen... Zeitschrift des Vereins für Volkskunde in Wien. 1897. I.H. 11-31. 31. A jelentősebb munkák a teljesség igénye nélkül: PAPAI Károly: A palóc faház. Ethnographia. 1893.; ISTVANFFYGyula: A palóczok lakóháza és berendezése. Néprajzi Értesítő, 1911.; SZILADY Zoltán: Erdély régi tűzhelyei. Néprajzi Értesítő, 1909. 1-20.; SZINTE Gábor: A székely ház. Néprajzi Értesítő, 1900. 101-112.; BARTUCZ Lajos: Adatok a Nagy Magyar Alföld népi építkezéséhez. Néprajzi Értesítő, 1910. 33—55.; ECSEDI István: Adebreceni népi építkezés. Néprajzi Értesítő, 1912. 157-194.; GYÖRFFY István: A Nagykunság és környékének népies építkezése. Néprajzi Értesítő, 1908. 1-18., 153-166.; 1909. 30-40., 65-78. 199
