Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története
elejére úgy látszott, elégséges anyag gyűlt össze egy népi építészeti szintézis elkészítéséhez. Ezt a munkát BÁTKY Zsigmond végezte el, akinek a tevékenységével emelkedik a magyar népi építkezés kutatása európai színvonalra.BÁTKY a kulturmorfológus, a kulturtörténész felkészültségével, a "Wörter und Sachen" irányzat szellemében, a német és osztrák házkutatók, főleg Rudolf MERINGER, Bruno SCHIER és Viktor GERAMB módszerei felhasználásával látott hozzá a magyar anyag rendezéséhez. Foglalkozott az építőanyagokkal, szerkezetekkel, a magyar ház és részei eredetével, megvilágította azok kultúrtörténeti hátterét. 3 3 Az akkor ismert történeti, régészeti és nyelvészeti források, a külföldi összehasonlító irodalom alapos ismeretével felvázolta a magyar nyelvterület lakóházainak öt alaptípusát. 3 4 Az alaptípusok megállapításának az akkori nemzetközi szakirodalom módszerével járt el, a tipológiát elsősorban az alaprajzra és a tüzelőberendezésre építette. Az öt alaptípus, mely földrajzilag is jól körülhatárolható: 1. Keleti vagy székely ház; 2. Északi magyar vagy palóc ház; 3. Déli magyar vagy alsó-dunántúli háztípus; 4. Nyugati magyar vagy középdunántúli ház; 5. Közép-magyar vagy alföldi ház. Felvázolta mindegyik típus fejlődésmenetét, kialakulásának történetét. Jóllehet az azóta elvégzett kutatások megállapításainak eg\' részét, a fejlődésmenetek némelyikét megkérdőjelezték, tipológiája lényeges vonásaiban ma is helytálló. BÁTKY nevéhez fűződik a magyar népi építészet átfogó néprajzi és történeti igényű összefoglalása a Magyarság Néprajza első kötetében. 35 Részben BÁTKY Zsigmond tevékenységéhez kapcsolódik CS. SEBESTYEN Károly munkája is. 3 6 A kettőjük között folyt vita számos vonatkozásban előmozdította több kérdés tisztázását. CS. SEBESTYEN Károly ugyancsak kulturmorfológus volt, módszere hasonlított BÁTKY-éhoz, következtetései azonban más irányba mutattak. Felfogásukban lényeges különbség volt az, hogy CS. SEBESTYEN Károly a lakóház fejlődésében, alakulásmenetében kisebb jelentőséget tulajdonított a tűzhely meghatározó voltának, 3 7 mint BÁTKY. A két világháború közötti időből még említeni kell több kutatót, akik részben egyegy táj építészetét vonták vizsgálat alá, részben egy-egy épületegyüttes, illetve épülettípus, gazdasági épület elemzését végezték el. GYORFFY Istvánnak köszönhetjük a 32. KISBÁN Eszter: A problémalátás Bátky Zsigmond munkásságában. Ethnographia, 1974. 112-118.; FILE!'Antal: Bátky Zsigmond, a kutató. Ethnographia, 1974. 118-124.; BALOGH István: Bátky Zsigmond és a néprajztudomány. Ethnographia, 1974.124-133.; GUNDA Béla: Bátky Zsigmond. Bp. 1978. 33. BATKY Zsigmond: Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember, 1921. 35—39.; BATKY Zsigmond: Kémény és kemence. Néprajzi Értesítő, 1927. 11-26.; BATKY Zsigmond: A magyar sátor és emlékei. Néprajzi Értesítő. 1930. 1-14.; BATKY Zsigmond: A magyar konyha története. Néprajzi Értesítő, 1937. 183-199. 34. BATKY Zsigmond: Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő, 1930. 1 13-137.; BATKY Zsigmond: Das ungarische Bauernhaus. Ungarische Jahrbücher, 1938. 247-262. 35. BATKY Zsigmond: Építkezés. Magyarság Néprajza, I. kötet. Bp. 1943. 36. Munkájának értékelését lásd VAJKAI Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp. 1948. 1920.; DÁM László: Magyar néprajz. I. Építkezés. Bp. 1980. 180. 37. CS. SEBESTYÉN Károly: Szegedi tüzelő- és fűtőberendezések a XVIII. században. Dolgozatok. 1931. 213-226.; CS. SEBESTYEN Károly: Der Ursprung des ungarischen Bauernhauses. Ungarische Jahrbücher, 1936. 46-55.; CS. SEBESTYÉN Károly: A székelyház eredete. Néprajzi Értesítő, 1941. 36-90.; CS. SEBESTYEN Károly: Krassó-Szörény vármegye parasztháza. Kolozsvár, 1944.; CS. SEBESTYEN Károly: A Szeged-vidéki parasztház és az alföldi magyar háztípus. Népünk és Nyelvünk, 1933. 59-69. 200
