Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Népművészet - népi iparművészet - A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói

129. kép. Stilizált virágdíszek alkalmazása az 52.333.1. Itsz. borotvatartón 130. kép. Felirat az 52.333.1. Itsz. borotvatartón századforduló után a borotvatartók, mint a pásztorművészet más tárgyai is,'

5 jórészt elvesztették korábbi puritán használati tárgy jellegüket. A múzeumok és magángvűjtó'k fokozódó érdeklődése következtében a művészek piacra kezdtek dolgozni.

2

6 Megállapítható azonban, hogy a pásztorfaragványok konjunktúrájában a borotvatartók jóval kisebb szerepet játszottak, mint például a botok vagy a szaru kürtök és sótartók. Már előbb is említettük a borotvatartók ügyes zármegoldásait. Ennek célja az volt, hogy avatatlan, elsősorban a gyerek, ne nyúlhasson az éles borotvához. A másik ok, amire már MALONYAY is rámutatott,

2

7 az ügyesség, a találékonyság fitogtatása. Minden pásztor igyekezett a másiknál ravaszabb, elmésebb zárat készíteni, és büszke volt, ha más nem tudta kinyitani. Gyakran fogadtak is egy-egy fortélyos, furfangos zárral ellátott borotvatartó kinyitására.

2

8 Ennek ellenére a zármegoldásoknak bizonyos típusai alakultak ki már a XIX. században, a későbbi művészkedők főleg ezeket utánozták. A gyűjteményünkben található zármegoldásokat az egyszerűség és könnyebb áttekinthetőség kedvéért 10 típusba soroltuk. Az egyes változatokhoz még az alábbiakat jegyezzük meg: 25. Vö. FÜZES E. im. 276. 26. Vö. MADARASSY L.: im. és DOMANOVSZKY Gy.: A két faragó Kapoli. Bp. 1955. 27. MALONYAYD.: im. III. III. 193. 28. .Uo. 359